Credo

 „Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.” – Mt 16:16

A Mester felszólította a tanítványokat, hogy vallják meg hitüket az Ő azonosságával kapcsolatban. Péter olyan hitvallást fogalmazott meg, amely egy mondatban kifejezhető. Jézus nemcsak elégedetten fogadta a választ, hanem az alkalmat kihasználva ki is jelentette, hogy ezt a hitvallást maga a mennyei Atya ihlette. 
Hitünk megvallása kétirányú gyakorlat. Aki ekképpen fejezi ki a hitét, egyfelől megerősödik a hitben, másfelől pedig a körülötte levőknek is tudomására jut az álláspontja. Ez sok esetben szükséges és fontos. Így jön létre a keresztény hitvallás, és ilyen módon kerül továbbadásra is. 
A bizonyságtevés azonban kényelmetlen, kellemetlen is lehet. Ezt igazolja a reformátorok és mindazon vértanúk élete, akik nyíltan bizonyságot tettek a hitükről. 
A Mester egyfelől azt tanácsolja, hogy ne dobjunk drágakincseket a disznók elé (lásd Mt 7:6) – ami azt jelenti, hogy embertársaink nem minden esetben állnak készen befogadni a bizonyságot –, de szintén Ő mondta, hogy csak azok érdekében fog szót emelni az Atya előtt, akik vallást tesznek róla. 
Adventista pionírjaink, de különösen James White, ódzkodott attól, hogy vallomástétel formájában fejezze ki adventista meggyőződéseit. Egyszerű oka volt rá: nem akart akadályokat gördíteni a Biblia további tanulmányozásának és az új igazságok felfedezésének útjában. Ezzel viszont hozzájárult az egyház folyamatos fejlődéséhez a tantételek terén, ami még napjainkban is tapasztalható. 
Ettől eltekintve azonban a Biblia alapvető igazságait egyszerűen és közvetlenül kell továbbadnunk, mert így megadjuk a körülöttünk élőknek a helyes megértés lehetőségét, és elkerülhetjük, hogy tévesen kései judaistáknak nevezzenek bennünket. 

Hogyan fogalmazhatnám meg tömören és egyszerűen keresztény hitvallomásomat?