Környezet

„… Az igaz Lótot, aki… a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét.” – 2Pt 2:7-8

Lót életében két egymással ellentétes, két egymással versengő hajlam mutatkozott meg. Egyik az igazi, mélységes vallásos élet iránti vágya, a másik pedig a nyugalom, a gazdasági és társadalmi kényelem iránti vonzódása volt. Ennek tudható be, hogy a városok közelségében való lakozás mellett döntött. Feltételezhető, hogy kezdetben jó döntésnek tűnt, ám rövidesen rájött, mennyire átkos befolyást gyakorolt rá a városi társadalom. 
Lót lelkét jelentős mértékben érintette mindaz, amit naponta látott és hallott. Mondhatja bárki, hogy az erős jellemnek nem jelent problémát az ellenséges és korrupt környezetben való túlélés, de Lót élete ennek épp az ellenkezőjét bizonyítja.
Amikor a saját lányait ajánlja fel Sodoma lakosainak az otthonába érkező vendégek megmentése fejében, megfogalmazódik bennünk a kérdés, hogy vajon helyén volt-e még az esze. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt az erkölcstelen környezetet, amelyben nap mint nap élt. 
Amikor két lánya a „fajfenntartás” érdekében vérfertőzéshez folyamodott, szintén az akkori környezetet kell szem előtt tartanunk. Ha megfigyeljük az érveiket, megállapíthatjuk, hogy a kulturális nyomás jelentős mértékben befolyásolta magatartásukat. Ezt mondták: „Tegyünk valamit »az egész föld szokása szerint«” (1Móz 19:31). És így is tettek. 
Talán nincs mód arra, hogy helyes és erkölcsös életet éljünk a lezüllött, gonosz világban? De bizony van!
Ha ambícióim kezdik megváltoztatni a látásmódomat, akkor talán eljött az olyan változtatások bevezetésének ideje, amelyek hosszú távú, örök előnyökkel kecsegtetnek.