Május 20

https://youtu.be/_mUmx6pa3Ys

„Az Úr az én osztályrészem..., ezért benne bízom."  Jer. siral. 3; 24

 A lótusz gyümölcsöt (az ókorban szentnek tartott növényt), a folyók víze hordja. A magok nagyon hosszú ideig lebeghetnek a vízen, akár 1000 évig is, mielőtt kicsiráznak. Egy hihetetlenül hosszú utazás után egy másik növénynek is életet adhatnak.

Néha időpocsékolásnak tartjuk olvasni és újraolvasni a Bibliát. De anélkül, hogy ezt megfelelően észlelnénk, a Szentítás szavai, az ígéretek és parancsolatok olyanok mint a lótusz magok. Egy ideig lebegni fognak tapasztalataink vízein és amikor egy szükség megteremti a megfelelő pillanatot, bátorítást vagy iránymutatást adnak a helyes döntések révén. Egy szó sem marad gyümölcs nélkül. Ezért nagyon tanácsos olvasni és újraolvasni az ihletett szavakat. Szívünkben tárolva lesznek, és a szükség idején felszínre kerülnek, még akkor is, ha senki sem lehet velünk, vagy nem tudja, mit mondjon nekünk. Nincs semmi olyan értékes, amivel mindennap táplálkozhatunk, mint Isten Igéje. Energiánknak és tisztánlátásunknak, türelmünknek és érzéseinknek szükségük van erre az egészséges, biztonságos és tiszta táplálékforrásra. Minden nap elején szükségünk van pár percet az Ige előtt töltenünk, így erőt gyűjthetünk a nap küzdelmeihez. Ez nem kötelesség, hanem a legnagyobb lehetőség, amivel rendelkezünk.

Kihívás: Ne lépj ki a házból, amíg Bibliádból el nem olvastál legalább egy oldalt.