Velünk az Isten

„Tanácskozzatok, de haszontalan lesz, beszéljetek beszédet, de nem áll meg, mert Isten van mivelünk!” (Ézsaiás 8,10)

„Az Úr, a mi Istenünk legyen velünk, amiképpen volt a mi atyáinkkal, ne hagyjon el minket, el se távozzon tőlünk.” (1Királyok 8,57) Éreztétek már valaha, hogy csak imádkoztok és imádkoztok valamiért, de látszólag semmi sem történik? Lehet, Pál is így érzett, amikor Rómába készült. A rómaiakhoz írt levelében, akikkel addig még soha nem találkozott, elmondta, hogy imáiban mindig megemlíti őket, és reméli, hogy „egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek” (Róma 1,10). Úgy tűnik, már régóta imádkozott ezért, de egyszerűen nem következett be. Tudjuk, hogy Pál végül néhány évvel később eljutott Rómába, de előtte letartóztatták, hajótörést szenvedett, és megmarta egy mérges kígyó. Az apostol tapasztalata szemlélteti, hogy mikor őszintén imádkozunk, Isten válaszol rá, de időnként olyankor és úgy, hogy nem számítunk rá. Ő tudja, mi a legjobb számunkra. Az Ő útjai nem a mi utaink. Az Úr bölcsebb nálunk, mert Ő már a kezdetekkor látja a véget. A továbbiakban a rómaiakhoz írt levelében Pál biztosít arról, hogy „azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az Ő végzése szerint hivatalosak” (Róma 8,28). Figyeljétek meg, hogy Isten mindenre odafigyel, ami velünk történik. Ő nem mindig tart távol olyan tapasztalatoktól, amelyekre nem is gondoltunk volna, de mindig mellettünk marad, és soha nem hagy bennünket egyedül. Ez a karácsony igazi története és szépsége. Jézus a mi Immánuelünk, a „velünk az Isten” (Máté 1,23). Ő velünk jár, sokszor felemel az élet hegyein-völgyein át. Ezért megnyugodhatunk abban a biztonságban, hogy Ő ismeri szívünk vágyát, aggodalmainkat, gondjainkat és örömeinket. Ő megígérte, hogy soha nem hagy egyedül (Józsué 1,5), és velünk marad, egészen a világ végéig (Máté 28,20). Második adventje az első advent átalakulásának és helyszínének fordítottja. Most minket alakít át és visz fel magához az örökkévalóságba. Isten örökre velünk marad!

Myrna L. Hanna