Magamévá tenni az Ő útját (1. rész)

„Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.” (Márk 11,24)

Abban a hitben nőttem fel, hogy Isten szereti, amikor imádkozom. Ő mindig ott van, és meghallgat engem, mindig válaszol az imámra. Amikor idősebb lettem, kicsit nehezen értettem meg, hogy időnként miért nem vagyok megelégedve a válaszaival, melyek pontosan azok voltak, amikre szükségem volt. Az Úr tudja, mi a legjobb számunkra, és pontosan azt nyújtja nekünk! Gyakran, amikor hozzá imádkozunk, már előre kigondoljuk, milyen feleletben reménykedünk. Ezért amikor nem úgy érkezik a válaz, ahogy azt mi elterveztük, elkeseredünk. Erre döbbentem rá egy baleset alkalmával. Aznap, amikor elindultunk, imádkoztunk, és kértük Isten vezetését, oltalmát az útra. Mikor beültünk az autóba, még egy imát elsuttogtam. Az úton folyamatosan imádkoztam magamban a menny oltalmáért, amit általában nem teszek. A hazafelé vezető úton váratlanul belénk ütközött egy másik autó. Édesapámnak sikerült lehajtania a főútról és félreállni a szemből jövő forgalom útjából. Arra gondoltam: Istenem! Hogy tehetted? Imádkoztam az oltalmadért. Aznap azonban felismertem, hogy mennyei Atyánk tudja, mi a legjobb számunkra, és mindenkor a javunkat szolgálja, akár felismerjük, akár nem. Elfogadtam a szólást: „Amikor megkapod, amit akarsz, az az Isten rendelése, amikor nem kapod meg, az az Isten oltalma.” Abban a balesetben megtapasztaltam, hogy az Úr válaszolt az imámra. Megoltalmazott. Az autóból kilépve észrevettem, hogy csak egy karcolás volt azon az oldalon, ahol ültem, a másik autónak azonban teljesen összetört az eleje. Emberi sérülés azonban nem történt. Nézzetek az Úrra! Keresztény életutunkon meg kell tanulnunk magunkévá tenni az Ő útját, és ne feledjük, hogy mennyei Atyánk mindig meghallgatja imánkat. Ő figyel ránk. Válaszol. Időnként igennel, máskor pedig nemmel. De van, mikor várnunk kell a válaszra. De egyetlen őszinte imát sem hagy figyelmen kívül. Pontosan tudja, mire van szükségünk, tudja, hogy azt mikor és hogy adja meg nekünk. Ezért amikor nem pontosan úgy válaszol, ahogy mi elképzeltük, legyünk hálásak neki, hogy cserébe azt adta, ami a legjobb számunkra. Legyen mindig az Ő akarata a válasz.

Renauta Hinds