A szív vágya

„Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején; oltalmazzon meg téged a Jákob Istenének neve… Cselekedjen veled szíved szerint, és teljesítse minden szándékodat.” (Zsoltárok 20,2. 5)

Amikor öt évvel ezelőtt férjhez mentem, egy másik országban éltem és dolgoztam, míg férjem a szülőhazánkban lakott, és ott is dolgozott. Házasságunk első éve nehéz volt, mert külön laktunk, és csak néhány havonta egyszer találkozhattunk. Eldöntöttük, hogy elkezdünk munkát keresni egymás közelében. Aki először talál megfelelő állást, oda költözik a másik fél. Szívem mélyén azért imádkoztam, hogy a férjem költözzön hozzám. Mindketten imalistánkra tettük ezt a kérdést. Egy februári hétfő délután, két hónappal az első házassági évfordulónk előtt, éppen a megszokott imaórán vettem részt ebédszünetben a munkahelyemen. Miközben feltártuk imakéréseinket, az egyik idősebb személy azt javasolta, hogy mindanynyian imádkozzunk Isten mennyei közbelépéséért, mert a jelenlevők közül mindenki a családjától távol él. Valami arra késztetett, hogy ennél is többet tegyek. Előző év Decemberében kérvényt nyújtottam be szülőhazámban egy nemzetközi szervezethez. Elhatároztam tehát, hogy ebben a hónapban minden hétfőn, szerdán és pénteken böjtölök és imádkozom azért, hogy elfogadják álláskérésemet. Az első böjtnapom szerdán volt esedékes. Másnap, csütörtökön e-mailt kaptam attól a szervezettől, ahová beadtam a kérésemet. Ebben felkértek, hogy töltsek ki egy űrlapot, és küldjem vissza. Nagyon boldog voltam, áldottam és dicsőítettem az Úr nevét megválaszolt imámért. Elhatározásom mellett azonban továbbra is kitartottam, tovább böjtöltem és imádkoztam. Február utolsó napján, amely hétfőre esett, kaptam egy másik e-mailt, melyben behívtak szóbeli interjúra. Megkaptam az állást, és annak az évnek a júniusában hazaköltöztem. Csodálattal szemléltem Isten hűségét, melyet nem érdemeltem meg. Előzőleg számos alkalommal éreztem, hogy az Úr nem szívem vágya szerint válaszolt imáimra. Amikor azonban visszaemlékeztem, mit tett értem, tudtam, hogy válasza az én javamat szolgálja az Ő akarata szerint. Mindig dicsőítsük a királyok Királyát azokért az alkalmakért, amikor megadta nekünk szívünk kéréseit, de azokért is, amikor úgy éreztük, hogy nem szívünk szerint válaszolt imánkra, mert tervei mindig a mi javunkat szolgálják.

Chipiliro Chonze Santhe