Mindenekfelett...

„Ímé, mindent újjá teszek.” (Jelenések 21,5)

Amikor lányom két kisgyerekével időnként ellátogatott hozzánk egy másik államból, és együtt mentünk gyülekezetbe, a gyerekek türelmetlenül várták a Bill-lel való találkozást (nem ez a valódi neve). Billnek kifogyhatatlan rágógumitartalékai voltak, egy-egy egész csomaggal minden gyereknek. Számomra nagyon fontos, hogy a rágógumi volt az, mely által Bill és a felesége kimutatták kedvességüket férjem betegségének végső időszakában. Az ilyen dolgokat nehezen lehet elfelejteni. Harminchárom évvel férjem halála után Bill felesége is elhunyt. Közeledett a születésnapja, és szerettem volna valami különlegeset tenni érte. Ismertem az édességek iránti gyengeségét, ezért egy doboz csokoládé mellett döntöttem. Amikor eljött a nagy nap, vettem a díszesen becsomagolt dobozt, és elindultam, hogy átadjam neki ajándékomat. Előre örültem az ő örömének. A hatalmas nappaliban ült az asztal mellett, és egy cukorkát szopogatott. Átadtam neki a dobozt, de túl gyenge volt, hogy egyedül kibontsa a csomagolást. Csodálkozás ült ki arcára, amikor meglátta a dobozt. Gondosan és módszeresen elkezdte egyenként kitenni a bonbonokat az asztalra, majd sorra enni kezdte őket. Tudjátok, Bill második világháborús veterán volt, egy nagyváros nyugdíjas rendőrfőkapitánya, aki most az idősek otthonában élte napjait. Pillanatnyi emlékezete kiesett, hallása erősen károsodott, és legalapvetőbb szükségletei kielégítésére is mások segítségére szorult. Egyetlen családtagja sem élt a közelben, ezért kevesen látogatták, az élet kevés örömöt tartogatott már számára. Bár a teraszról csodálatos kilátása nyílt a hegyekre, és békés természet vette körül, soha nem ment az ajtón kívülre. Amikor a megmaradt csokoládékockákat elkezdte visszarakni a dobozba, tudtam, hogy jóllakott. A gondozója biztosította őt, hogy a maradékot félreteszi neki későbbre. Beszélgettem vele Jézus visszajöveteléről, amikor majd ő is találkozhat drága feleségével. Összekulcsolta a kezét, mikor felajánlottam, hogy távozás előtt imádkozom vele. Miért mondtam ezt el nektek Billről? Mert lehet, hogy a ti környezetetekben is vannak hasonló személyek, akiknek a napját felvidíthatjátok néhány aprósággal. A látogatás furcsának tűnhet, de az ajándék és az örök jutalom megéri. Örömmel gondolok arra a percre, amikor minden, beleértve Billt és a hozzá hasonlókat is, új teremtés lesz.

Lila Farrell Morgan