Készen állsz, vagy sem?

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják… Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.” (Máté 6,19. 21)

Már négy órája várakoztunk a rossz időjárási viszonyok miatt az Orlando Nemzetközi Repülőtéren, amikor végre sikerült elindulnunk Newark felé. Tudtuk, hogy elveszíthetjük Velencébe a csatlakozást. Ahogy odaértünk, és kinyílt a repülő ajtaja, a lehető leggyorsabban kifurakodtunk, és futva igyekeztünk a következő kapuhoz. A Keleti Partvidéken tomboló vihar a velencei járatot is késleltette, így éppen sikerült felszállnunk a gépre. Amikor végre elfoglaltuk a helyünket, azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon sikerült-e a csomagjainknak is sikeresen átérni erre a járatra. Reméltük a legjobbakat. Velencében türelmesen vártuk a csomagok érkezését a futószalagnál. Amikor már azt hittük, hogy az utolsó bőrönd is kigurult, megjelent a férjem táskája. De amitől féltem, bekövetkezett, az én csomagom nem érte el a gépet. A hajóútunkat szervező vezető megvárta, ameddig kitöltöttük a kérvényeket. Aznap már nem volt több járat Velencébe, és a hajónk délután öt órakor elhagyja a kikötőt. Már hónapok óta készültem erre a nyaralásra, gondosan bepakoltam mindent, ami tökéletessé tegye ezt a tizenkilenc napos hajókirándulást. Csak abban reménykedtem, hogy a csomagomat utánam küldik a következő kikötőbe. Kilenc nappal később, amikor már majdnem feladtuk, hogy valaha viszontlátjuk azt a táskát, reggel kinyitottuk a kabinunk ajtaját, és majdnem keresztül estünk rajta. Kimondhatatlanul boldog voltam. Azonban a legfurcsább dolog az utazás első felében történt. Felfedeztem, hogy sokkal kevesebbel is boldogulok, mint ahogy azt valaha elképzeltem. Én, aki mindig szerettem a változatosságot, és csak összeillő ruhákban és kiegészítőkben jártam, megelégedtem néhány alapvető cikk megvásárlásával. Furcsa mód, azt reméltem, hogy ez az utazás majd felkészít arra, ami majd ránk vár. Ez a világ csak ideiglenes, és földi otthonunk csak egy rövid ideig a miénk. Jézus eljövetele előtt döntést kell hoznunk: vagy mindent hátrahagyva Jézust választjuk, vagy választjuk a könnyebb utat, és kompromisszumot kötünk. Emlékeztek Lót feleségére? Habozott a két döntés között. Mindent feladva követi Jézust, vagy ottmarad veszélyeztetve hitét, elvegyülve a tömegben, és nem áll ki Istenért. Még egyszer utoljára visszanézett otthonára, úgy próbálta eldönteni, mi a fontosabb. Nem úgy élt, hogy könnyű legyen számára a döntés. Válasszuk Jézust, és éljünk már most egyszerű életet.

Bernadine Delafield