Örökbefogadás

„Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!” (Róma 8,15)

Ragyogó, napsütéses vasárnap reggel volt, amikor Brinkie, nagymama macskájának második elléséből származó kiscicáinak utolsó és egyedüli nősténye jelentkezett ételért. Két éves volt, és első adag kiscicáját nevelte a dombon. Amikor visszatért kicsinyeihez, hangos zajra lettem fi gyelmes, nyávogás, vinnyogás, mintha két macska összeverekedett volna. Később láttam, hogy Brinkie nyávogva mászkál fel-alá. Rémült, szomorú, kétségbesett és tehetetlen volt. A férjemmel együtt kimentünk a domboldalra, hogy megkeressük a kiscicákat. Hívogattuk is őket, de nem kaptunk választ. Miután kiscicáit elveszítette, Brinkie hazajött, és örökbe fogadta anyja és testvére cicáit. Ők is elfogadták, Brinkie pedig szeretettel, gyengéden mosdatta és etette a macskákat, mintha csak az övéi lennének. Mi tagjai vagyunk Isten családjának? Íme néhány követendő lépés, de először figyeljük meg Ézsaiás próféciáját (lásd: Ézsaiás 9,6), és hallgassuk meg, mit mond János a szolgáló királyról, a Messiásról, aki gyerekként jön le a földre, emberként szenved, majd meghal a kereszten, hogy kifizesse a bűnből való megementésünk árát, és örökbe fogadjon bennünket. János a pusztában a megtérésről és a keresztségről prédikált. Jézus a keresztsége által példát adott nekünk. Nikodémus hallotta János prédikációit, és olvasta a Szentírást, majd egy éjjel meglátogatta Jézust, hogy megkérdezze, hogyan kerülhet be Isten családjába. Jézus megmagyarázta neki, hogy víztől és Lélektől kell újjászületnie ennek érdekében (Jn 3:5). Lehet, ma mi is feltesszük a kérdést, hogy miként kerülhetünk be Isten családjába. Ahhoz, hogy élvezhessük az örökbefogadással járó kiváltságokat, el kell ismernünk Istent, mint a világ Teremtőjét és fenntartóját, majd higgyünk Jézusban, mint Megváltónkban, és fogadjuk el, hogy vére lemossa bűneinket. Az első lépés a megbánás (Apostolok cselekedetei 3,19), majd a bűnök megvallása (Példabeszédek 28,13), melyet az odaszentelődés követ (Jeremiás 29,13). Ezután kérjük Istent, hogy segítsen növekedni a hitben a Szentlélek ereje által (Efézus 3,16). Isten népének a helyzete is olyan, mint Brinkie és fogadott kiscicái. Mennyei Atyánk várja, hogy köszönthessen örök királyságában.

Bula Rose Haughton Thompson