A váratlan

„Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van.” (1János 4,4)

A COVID-19 betörése megváltoztatta a szemléletmódunkat és az életünket. Ahogy mindannyian tudjuk, ez a világjárvány mindenkit érintett fi zikailag, érzelmileg, anyagilag és társadalmilag is. Hogyan lehetséges ez? Az új természetes az volt, hogy beláthatatlan időkig otthon maradunk. Otthonunk lett irodánk, iskolánk, bevásárló központunk. Virtuálisan ünnepeltük a születésnapokat és találkoztunk családunkkal. A külső érintkezés tilos volt, kizárólag élemiszer- vagy gyógyszer vásárlás céljából léphettünk ki a házból. Sokan gondolkodtak azon, hogyan folytatjuk az életünket. Éppen elkezdtem dolgozni egy új munkahelyen. Mint minden ilyen esetben, az ember megpróbálja elfedni hiányosságait és bizonytalanságát, miközben a megfelelő irányítás mellett megtanuljuk, mi a teendő. Számomra ez azt jelentette, hogy elővettem a számítógépemet, beültem az ágyba, és megpróbáltam a lehető legjobban megoldani a kapott feladatot. Tudtam, hogy helyesen döntöttem, amikor beilleszkedtem ebbe az új életbe, de kételkedtem a képességeimben. A férjem adta a minden napra szükséges bátorítást. Mindezek ellenére másnap szintén a munkám miatt aggódva ébredtem. Imádkoztam, hogy Isten ihlessen, de mégis legyőzve éreztem magam. Csalódtam is önmagamban, és egyre levertebb lettem, ahogy a híreket hallgatva értesültem róla, milyen sokan elveszítették szeretteiket, mások pedig a munkahelyüket. Egyik reggel, amikor az ágyban fekve szintén harcoltam önmagamal, mennyei Atyám hűsítő fuvallatban emlékeztetett, hogy nem vagyok egyedül ebben a váratlan kalandban. Ő velem volt, és mindig mellettem marad. Egy kicsit még pihentem, magamban felidézve a 121. zsoltárt. Aznap este a férjemmel megbeszéltük az elmúlt, otthon töltött hetek történéseit. Örültünk gyermekeink jelenlétének, alkalmunk volt együtt étkezni, történeteket mondani, és elmélkedni Isten csodálatos irgalmáról. Természetesen továbbra is alkalmazkodunk a váratlanhoz. Egyes napok jobbak, mint mások, de abban mindig biztosak lehetünk, hogy nem maradunk egyedül. Isten hűséges és irgalmas. Ő mellettünk áll, amikor megpróbálunk alkalmazkodni ehhez az új és előreláthatatlan természeteshez. Ahogy kihívásaitokkal harcoltok, ti is vigaszt találhattok a mai alapszövegünkben.

Diantha Hall-Smith