Soha nem tudhatod

„Végezetre mindnyájan legyetek egyértelműek, rokonérzelműek, atyafiszeretők, irgalmasak, kegyesek.” (1Péter 3,8)

„Jó karácsonyod volt?” – kérdeztük a pincértől kedvenc mexikói éttermünkben január elején. Habozva válaszolt: „Minden rendben volt.” Megkérdeztük, hogy jól érzi-e magát. Elmondta, hogy egy éve hunyt el az öccse. Könnybe lábadt szemmel beszélt, mi pedig vigasztaló szavakkal támogattuk. Ugyanazon a héten számos olyan emberrel találkoztunk, akik épp nehéz időszakon mentek keresztül. Nagyon fontos mindenhol köszönteni a körülöttünk levőket, és megkérdezni, hogy vannak. Miért? Azért, mert ezzel megváltoztathatjuk az életüket. Naponta azért imádkozom, hogy mindig áldás lehessek másoknak. Van, amikor csak egy mosollyal, egy köszöntéssel, egy öleléssel megváltoztathatjuk valakinek a napját. Felfedeztem, hogy amikor nem érzem jól magam, és megkérdik, hogy vagyok, mindig jobb kedvre derülök. A testvéremnek évekkel ezelőtt érdekes tapasztalata volt egy fiatalemberrel, akivel akkoriban barátkozott. Egy este elhatározták, hogy kisétálnak a közelükben levő tóhoz. Sötétedett. Volt náluk zseblámpa, de nem kapcsolták fel. Nemsokára teljes sötétségben találták magukat, de érezték, hogy nincsenek egyedül. Kiáltottak, hogy van-e ott valaki. Amikor egy férfi válaszolt, beszédbe elegyedtek. Több mint két órát töltöttek el együtt. Végül együtt mentek tovább, és amikor a kivilágított parkolóba értek, felfedte, hogy fegyver volt nála. „Azt terveztem, hogy ma véget vetek az életemnek. De az érdeklődésetek és a beszélgetésünk megmentette az életem” – mondta. Soha nem tudhatjuk, hogy ki min megy keresztül. Van, amikor félreértjük valakinek a viselkedését, és rosszat gondolunk róla, majd megtudjuk, hogy komoly kihívásokkal kell szembenéznie az életében. A gyülekezetben gyakran felvesszük vidám szombati arcunkat még akkor is, ha nehéz napjaink vannak. Ilyenkor anynyira fontos, hogy beszéljünk valakivel, és kérjünk segítséget. Isten mindig velünk van. Azt szeretné, ha kedvesen bánnánk az emberekkel. Amint a munkáját folytatjuk, bizonyítsuk az aranyszabályt: „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.” (Máté 7,12)

Jean Dozier Davey