2022. szeptember 14., szerda
Engedelmeskedni Isten Lelkének
„Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.” (Zsoltár 37,3)
Minden alkalommal, amikor arra gondolok, hogy milyen, látszólag elképzelhetetlen dolgot kérhetne tőlem Isten, eszembe jut a bibliai pátriárka, Ábrahám. Isten azt mondta neki, hogy áldozza fel megígért fi át, Izsákot. A mi szemszögünkből ez lehetetlen kérésnek tűnik, mert Izsák volt az a gyermek, aki által Isten nagy nemzetté akarta tenni őt. Tudta a mi Urunk, hogy mit kér? Egyértelműen igen, hisz ez a történet az egyik legjobb példája az Isten Lelke iránti engedelmességnek és hűségnek. Az áldozathozatal pillanatában az Úr angyala fi gyelmezteti Ábrahámot: „És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá, hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fi a helyett.” (1Mózes 22,13) Az elmúlt hetekben én is megéreztem Isten jelenlétét úgy, ahogy nem is vártam. Mivel férjemmel együtt nyugdíjasok vagyunk, pontos jövedelmünk van. Áldottnak érezzük magunkat, mert ebből bőségesen jut megélhetésünkre, és még félretenni is marad. Először félretesszük a tizedet és az adományokat, azon kívül jótékony célokra is adakozunk. Amikor Isten Lelke azt súgta, hogy ennél többet kellene tegyünk, meglepődtem. Visszatekintve, érvelésem közönségesnek tűnik: „Atyám, teljesítem az elvárásokat, és még ennel többet is. Nem hiszem, hogy volna ennél több erőforrásom.” Ekkor hívta fel Isten a figyelmemet a pénztárcámban rejtőző csekk-könyvre. Felfedeztem, hogy ebben a hónapban a számlák befizetése és a megszokott megtakarítási összeg különválasztása után több pénz maradt a számlámon, mint általában. Engedtem Isten vezetésének, és feltettem a kérdést: „Mit kérsz tőlem, Uram?” A válasz azonnal megérkezett. A világon tombolt a COVID- 19 járvány, és személyesen is ismertem valakit, akit anyagilag nagyon megviselt kis vállakozásának bezárása. Első lépésként küldtem neki egy csekket. Másokat is ismertem, akik szeretteiket veszítették el. Ők is kaptak egy kis adományt, hogy fedezzék plussz kiadásaikat. Isten azonban még nem végzett. „Kis beszélgetésünk” óta elhatároztam, hogy amikor a szokásos kiadásainkon felül megmaradó pénzösszeg meghalad egy bizonyos számot, egy szükségben levő élvezni fogja annak áldását. Isten annyira jó. Személyesen nem tudom eléggé megköszönni neki a szeretetét, kegyelmét és áldásait. Örülök, hogy a gyermeke lehetek.
Yvonne Curry Smallwood