Követeljetek magatoknak új nevet

„Ő pedig monda neki: Leányom, a te hited megtartott téged…” (Márk 5,34)

Jézus épp a zsinagóga egyik vezetőjének otthona felé tartott, hogy meggyógyítsa haldokló kislányát. Egy nő, akinek 12 éve vérbetegsége volt, keresztülnyomakodott a tömegen, hogy az Üdvözítőhöz jusson. Ez az asszony félbeszakította Krisztus küldetését. Elhatározta, hogy ez a férfi fogja meggyógyítani őt. Az ő állapotában meg is verhették vagy még meg is gyilkolhatták, ha mások közé vegyül, mégis elhatározta magát, hogy az Ő szíve és az ő hite illenek egymáshoz. Azt gondolta: „Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok.” (Márk 5,28) Végül átverekedte magát a tömegen, és megérintette Őt. „És azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy kigyógyul a bajából.” (Márk 5,29) Nem számít, mennyire reménytelenek a gondjaink, soha ne hagyjuk, hogy a félelem visszatartson attól, hogy bátran Jézushoz közelítsünk. Krisztus „asszonyként” azonosítja őt, mikor leányomnak szólítja. „Leányom, a hited megtartott téged.” (Márk 5,34) Leányának nevezve minden nőhöz szól. A feminizmusunkhoz, a szívünkhöz és a lehetőségeinkhez beszél. Elmondta, mik lehetünk mi, nők. Ez egy kijelentés a jövőnkről. Isten a hitünk által szabadítja fel hatalmát és célunk mennyei kinyilatkozását. Engedjük, hogy az Úr rendezze a sorsunkat. Jézus nem csak megszabadított egy „nőt” fizikai betegségétől: mentálisan és lelkileg is megszabadította. Ezért kérdezte meg: „Ki érintett meg?” Azt akarta, hogy az asszony tegyen bizonyságot erről. Azt akarta, hogy tegye félre a félelmeit, és merítsen bátorságot, amilyen csak Ő adhat. Ez a hölgy magasabb céllal szakította félbe Jézus útját. Van, hogy félbe kell szakítanunk futó ügyeinket, hogy kapcsolatba kerüljünk Krisztussal. Amit ezzel a „nővel” tett, ugyanazt szeretné velünk is tenni. Azt szeretné, ha nőne a hitünk, egyre nagyobb álmaink lennének, és az életünk tele lenne lelki közbeszólásokkal. Azt kívánja, hogy isteni méretű álmoknak adjunk életet, hogy csodákat lássunk megtörténni az életünkben, és keresztény tanúságtételünk és szolgálatunk miatt találkozzunk emberekkel az országában. Furakodjunk a Mindenható jelenlétébe, hogy megtapasztaljuk az örömöt, mikor Isten szíve összekapcsolódik a hitünkkel, és az örökségünket igényeljük mi, az Ő drága leányai.

Ella Tolliver