A függetlenség napja*

„Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” (János 8,36)

Ma úgy ismerik az Amerikai Egyesült Államokban, mint a függetlenség napját. A Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. Július 4-én ratifi kálta a 2. Kontinentális Kongresszus 56 tagja, kijelentve és kifejtve, miért tekinti magát szabadnak a 13 amerikai gyarmat a brit uralom alól. Igen, mondhatom, hogy a szabadság az amerikai véremben van, de mélyebbre hatol a nemzetiségnél. A szabadság emberi probléma. Az emberek olyannyira képtelenek szabadság nélkül működni, mint a zászló sem loboghat szél nélkül. Hallottátok már Edith Eva Eger szabadulásának történetét? Túlélte az auschwitzi koncentrációs tábort a 2. világháború idején. Szülei ott pusztultak a náci gázkamrákban a táborban. De ez csak a szörnyűségek kezdete volt. Egy börtönőr eltörte a lány hátát, és ő túlélte az Ausztrián keresztül tartó halálos menetelést. A háború végére 18 kilóra lefogyott. Ott hagyták meghalni holttestek csomójában. De egy amerikai katona meglátta, ahogy megmozdult a keze, kihúzta onnan, és orvost hívott hozzá. Edith azért él, hogy elmondja a történetét. Üzenete a döntés szabadságára fókuszál, arra, amit szerinte nem lehet ellopni senkitől. Edith elmondta, felidézve, ahogy majdnem belehalt a táborban az éhezésbe: „Úgy döntöttem, füvet eszem.” Lekuporodott a földre, és egyik szálat válogatta a másik után. Folyamatosan emlékeztette magát arra, hogy még az ilyen irtózatos körülmények közepette is van választása: „melyik szál füvet eszem meg”. Bár mások mindent elvettek Edithtől, nem vehették el tőle a szabadságát. Tehát ma, annak a szabadságnak az emlékére, amiért atyáink az életüket adták – és a földi pokol között élő kicsi Edith emlékére –, ünnepeljük meg a szabadságot. Az ellenség megfoszthat a békénktől, az otthonunktól, az egészségünktől, a megélhetésünktől, az életünktől. De Isten egy áthatolhatatlan falat húzott az emberi akarat szentélye köré. Jöhetnek pusztító körülmények, kínozhatnak emberek és ördögök, betegségek támadhatnak meg, és elpártolhat tőlünk a szerencse, de a szabadság kincse még mindig a mienk lesz. Lehet, nem mindig lesz kedvünk szerint való ez a szabadság, valójában iszonyúan meg is sérthetik az emberi jogainkat. Mégis mivel Őt mindenétől megfosztották, amije csak volt – és szeretetből függött a kereszten értünk –, nekünk általa van beleszólásunk abba, hogyan gondolkodunk és reagálunk a körülöttünk levő világra. Ti mire használjátok a szabadságotokat?

Jennifer Jill Schwirzer

* 2019. Július 4-i blogposzt. jenniferjill.org/independence-day/. (Megtekintve: 2020. március 16.)