Az öröm zászlaja

„Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” (Filippi 4,4)

Abban a kiváltságban volt részem, hogy elkísérhettem a férjemet 2014 tavaszán Norvégiába, ahol egy lelkészértekezleten tartott beszédet. Norvégia a világ egyik leggyönyörűbb országa méltóságteljes hegyekkel, csoda szép fj ordokkal és tavakkal és ősi termőföldekkel, amik fotóját képeslapokon lehetne mutogatni. Pár nappal előbb érkeztünk, hogy hozzászokjunk az időeltolódáshoz. Vasárnap dr. Terje Dahl elhívott bennünket (azt mondta, szólítsuk Terrynek) egy egynapos kirándulásra Oslóba. Jól jött, hogy Terry vezetett minket, mert ő a városban született és nőtt fel. Jó stratégiai érzékkel kalauzolt el Oslo sok ismert és kedvenc részére. A Vigelandsparken szoborparkban tett kirándulás után örömmel fogyasztottuk el a teát a hagyományos, szív alakú gofrival, amit házi alma-szilva lekvárral kentünk meg, vagy szeletelt, barna sajttal ettünk Terry édesanyjának kertjében. Ő még ugyanabban a házban él, ahol született, közvetlenül az iskolával szemben, ahová Norvégia jelenlegi királyával járt. Ezután a régi palota, a „vízi erőd” felé vettük az irányt, majd az új királyi palotát kerestük fel. A palota felé sétálva Terry megjegyezte: „A király ma itthon van, mert felvonták a zászlót.” Ahogy meghallottam, eszembe ötlött egyik kedvenc gyermekénekem: „Az öröm magasan lobogó zászló”.* Azt állítja, hogy az öröm zászlaja a szívben lobog „a Királyért, aki ott lakik”. Ahogy az ének szavait kimondtam, arra gondoltam: Minden nap imádkozni fogok, hogy zászlóként mutassam ki az örömöt, hogy a világ megtudja, a Király a szívemben él. Naponta felajánlom ezt az imát egyik kedvenc könyvemből: „Fogadj el, Uram, a te tulajdonodnak! Összes terveimet lábadhoz teszem. Használj fel ma is szolgálatodra! Maradj velem, és engedd, hogy minden munkámat benned végezzem.”** Így folytattam: „Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai előtted, legyenek, oh Uram, kősziklám és megváltóm.” (Zsoltárok 19,14) Napközben előfordulhat, hogy szünetet kell tartanunk és újra elimádkoznunk, mert olyan könnyen eltérítenek a napi események, de szerencsére van egy Istenünk, aki aggódik értünk, és hajlandó segíteni visszatérni a helyes útra. Ma az öröm legyen a szíved kastélyán magasan lobogó zászló!

Rita Kay Stevens

* Eredeti címe: Joy Is the Flag Flying High.

** Ellen G. White: Krisztushoz vezető lépések, Pacific Press Publishing Ass., Nampa, Idaho, USA, 1999, 70. o.