Aludj, hogy élhess

„Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.” (Példabeszédek 14,12)

„De még csak 10 óra van – kiabált Melissa –, és olyan érdekes a könyv!” „Elég korai lesz a 6 órás felkelés – mondtam. – Tudod, hogy jobban működik az agyad, ha 8 órát alszol. Ideje lefeküdnöd.” „De 7 órával is kibírom” – könyörgött Melissa. „Lehet, hogy kibírod – válaszoltam –, de mikor csak 7 órát alszol, ingerlékenynyé válik az agyad, és hajlamos lesz nyafogásra, panaszkodásra, vitatkozásra és halogatásra.” „Nem-nem – ellenkezett Melissa. – Ez az én agyam, és tudom, mikor ingerlékeny és vitatkozós.” „Ez így van – felejtem, egy nevetést elfojtva. – Tanulmányok kimutatják, hogy akik nem alszanak, nincsenek tudatában, hogy nem optimális az agyuk működése. Ezenkívül az alvásmegvonás és az elhízás között kapcsolat van, és az elhízás megrövidítheti az egyén életét. Meddig is akarsz élni, Melissa?” „Legalább 122 évig és 164 napig, mint arles-i Jeanne Louise Calment Franciaországból” – vágta rá. „A Kaliforniai Emberi Populáció Laboratóriumának első számú ajánlása a hosszú élethez és a jobb egészséghez: az alvás – közöltem vele. – Ez a hosszú élet egyedüli, legfontosabb tényezője. Meg kell adnod a csodálatos agyadnak – amit földi használatra bérelsz – az alvást, amire szüksége van. Szeretném, ha jól döntenél, Melissa.” Melissa felsóhajtott. „Most is vitatkozom, ugye? Csak épp nem akarom elismerni. Lehet, hogy igazából már fáradt is az agyam!” Ekkor már nevetésben törtem ki. „Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de megrövidítheti az életed, és negatív hatással van minden kapcsolatodra. Tudom, hogy jobban is megy neked, mint hogy csak úgy »elvagy«.” „Én tényleg gondot akarok viselni az agyamról és hosszú életet élni – így ágyba dugom az agyamat. Bocsi, hogy veszekedtem veled!” Melissa addigra már mosolyogva csukta be a könyvét. Drága Jézus, segíts hajlanom a megfelelő utakra, és hogy azt tegyem, amiről tudom, hogy helyes, mint ez a gyerek is.

Arlene R. Taylor