Jézus, a bizonyságtételünk

„Bizony, bizony mondom neked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.” (János 3,11)

Szomszédommal együtt igyekszünk reggel vagy este sétálni, mikor lehetőségünk van rá, és jó idő van itt Minnesotában. Séta közben elvetjük egymás ötleteit, szolgálunk, imádkozunk, és meghallgatjuk egymást. Élvezem a sétáinkat, és hogy az Úrral időzünk. Egyik reggeli sétánk után a szomszédommal felfedeztem, hogy nem tudom kinyitni az otthoni garázsajtót. Többször is próbálkoztam a billentyűzettel, és nem sikerült. A férjem kilépett, hogy lássa, mi történik. Átnéztük együtt a lépéseket, amikkel eddig próbáltam kinyitni az ajtót, és amiket ezután kell legközelebb követnem. Az ajtó felemelkedett. Ezután a szomszédommal átszeltük a kertet, és belemerültünk a beszélgetésbe a virágzó hibiszkuszról és a többi kerti növényről. Ezalatt férjem elment a boltba a fi unkkal, és a garázsajtót bezárta. Ő is biztos volt abban, hogy gond nélkül kinyílik majd. Ideje volt bemennem. De a garázsajtó számlapja megint visszadobta a kódot. Biztos voltam benne, hogy ki fog nyílni. Most pedig itt állok, ugyanazzal a problémával, mint előzőleg. A szomszédom végignézte, ahogy rendben követek minden kódbeütési lépést – sikertelenül. Végigvettük a lehetőségeinket. Használhatnám a telefonját, hogy hívjak valakit, de nem emlékeztem a családom telefonszámaira. Annyit tehetek, hogy leülök és várok. „Imádkozzunk – bukott ki belőlem. – Uram, segíts kinyitni a garázsajtót!” Újra beütöttem a kódot a számlapon: mire a garázsajtó hirtelen elkezdett kinyílni. Úgy tűnt, Isten imádságos segélykiáltásom utolsó szavára válaszolt. Egyszerre némultunk el és örömködtünk. Nincs szükség arra, hogy kételkedjünk Jézusban. Ő hall minket, és figyel minden szükségletünkre. Gyakran, noha tudjuk, hogy közel van hozzánk, és bízunk benne, mégis miért lepődünk meg gyors feleletén? Tanúbizonyságunk (lásd: Jelenések 3,14) tanúja volt szükségünknek akkor reggel, és imánkra cselekedett is. Megálltunk, köszönetet mondtunk, és más kihívásainkat is elé vittük, amikkel akkortájt küzdöttünk. Ahogy emlékeztetett rá minket, Krisztus bármit helyre tud hozni. Így vagy úgy, de megismerteti magát velünk, és minden helyzetben jelen van.

Margo Peterson