Kövesd a vezetőt

„Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.” (János 10,11)

Az Úr lehetőséget nyitott előttünk a férjemmel és más párokkal együtt, hogy egy régi iskolaépületet vásároljunk a wyomingi semmi közepén. Ez a farmok világa. Ahogy megismerkedtünk a közelben élő farmerek közül néhánnyal, megtudtuk, hogy sok munkával jár a gazdálkodás. Gyakran előfordul, hogy a gazdáknak át kell terelniük a marhákat egyik legelőről a másikra. Szórakoztató és izgalmas nézni, ahogy az iskolánk előtt hajtják az állatokat. Van, hogy lóháton ülnek, máskor meg terepjárókon. A farmerek mesélték, hogy az idősebb szarvasmarhák, amik már megtették az utat korábban, tudják, hogy megy ez, ezért élre állítják őket, és a fi atalabb állatok meg követik őket. Ez az elrendezés csökkenti a vonulás streszszességét. Időről időre az egyik tehén kitör a csordából, és elcsámborog jobbra-balra, de a gazdák mindig visszaviszik az állatot a csoportba. A másik, amit megtanultunk az itteni életből, az az, mennyire ismerik a farmerek a szarvasmarháikat. Bár nem szokták elnevezni őket, vagy nem babusgatják az állatokat, de minden tehenüket ismerik. Igyekeznek az igényeiket kielégíteni. Szénát és vizet hoznak nekik. Nem törődnek az időjárással, ők ott vannak, hogy gondoskodjanak a jószágaikról. Ez kemény és nehéz élet, és ők ezt nagyon szeretik. Ahogy elnézem ezeket a teheneket reggelente az utcánkon lefelé baktatni – egyszerűen jó megfigyelni őket –, arra gondolok, hogy Jézus is a jó pásztorunk. Azt mondta, hogy az Ő juhai ismerik a hangját, és követik Őt. Gondoskodik a szükségleteinkről, és ellát minket mindennel. Nekünk adja Igéjét és embereket is, hogy segítsenek vezetni bennünket, ezért utazásunk az élet útján lefelé kevésbé lesz megerőltető. Jó pásztorunk ismer minket, és név szerint hív bennünket; valójában a tenyerébe véste a nevünket. Mindegy, milyen kihívásokat hoz elénk az élet, nem kell félnünk, mert Jézus zöld legelőkre vezet majd minket. „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az Ő nevéért. Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben.” (Zsoltárok 23,1–4. 6)

Mona Fellers