A legnagyobb életmentő

„Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.” (Zsoltárok 37,23–24)

A fiú térde reszketett, a szeme vegytiszta iszonyat képe volt. Nem ez volt az első alkalom, hogy egy diák visszautasította a leugrást az ugródeszkáról; sőt, már kezdtem hozzászokni. De az ugródeszkáról való leugrás az úszómedencébe nem volt példa nélküli feladat, mert egyszer már leugrott róla. Lehet, hogy a rémülete hozzám kapcsolódott, hozzám, a serdülő tanársegédhez, akinek még nincs tapasztalata abban, hogy elkapja, miután leugrik a dobbantóról. Átláthatott a tökéletes nyugalmam álarcán? A mellkasomat összeszorító pánikot elfojtva épp akkor pillantottam fel, mikor behajlította a térdét. Lábujjai egy-kétszer megmoccantak, míg tanártársam halkan biztatta. Mintha az egész medence elcsendesedett volna, miközben rendellenesen gyorsan zakatolt a szívem. Mielőtt észleltem volna a fiú lágy mozdulatait, már le is ugrott. Azonnal utánanyúltam, ráhúzva a piros életmentő bójára. Elmosolyodtam, és dicséretekkel meg bókokkal halmoztam el a kissrácot. Ő leugrott, én pedig elkaptam. Egy gyerek elkapása az életmentő eszközzel bár idegtépő, de kifizetődő tapasztalat is volt. Délután már később, mikor szünetet tartottam, leültem, és felidéztem az egész esetet. Eksztázisba kerültem, hogy elkaptam egy gyereket, mert a fejemben ez ugyanolyan volt, mint megmenteni őt. Azon elmélkedtem, hogy a lelki életünk is mennyire hasonlít a fiú ugródeszkás élményéhez. A problémák, amikkel szembesülünk, a félelmetes helyzetek, amikbe kerülünk, olyanok, mint egy magas palló a medence fölött, amiről a céljaink eléréséhez le kell ugrani. Megesik, hogy nem látjuk, mi van az ugráson túl, mert a víz sötét és kifürkészhetetlenül mély. Azon is töprengünk, vajon biztonságban és épségben találjuk-e magunkat az ugrás másik oldalán. Számos esetben viszont meg kell tennünk ezeket a hirtelen ugrásokat, bízva, hogy valaki majd csak elkap. Szerencsére jelentős különbség van az úszómedence ugródeszkája és a hitbeli ugrások között, amikre Isten bátorít, hogy tegyük meg. A különbség pedig: ahelyett, hogy egy tini arra várna, hogy elkapjon ugrás után minket, itt az ég és a föld Teremtője fog majd meg. Ő soha nem hagyja, hogy megfulladjunk.

Madeleine E. Miyashiro