Modern csodák

„Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten? Te vagy az Isten, aki csodát művelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.” (Zsoltárok 77,14–15)

Szeretem az olyan történeteket, amikben csodákról hallunk, különösen olyan emberekről, mint dr. Ben Carson, a világhírű idegsebész. Csodák történetét mondja el, de hajthatatlan a téren, hogy 
„ez az Úr volt, és nem én”. Egyszer egy 5 éves páciense volt, aki operálhatatlan agytörzsi rákkal diagnosztizáltak. A sebészek közül már néhányan lemondtak a kisfi úról. Bár habozva, de dr. Carson elvégezte a műtétet, és megmentette a gyerek életét. „30 évvel később – mondta Carson – utánanéztem, mit történt vele, és lelkész lett belőle!” Ma nekem is van egy csodatörténetem: most ünneplem a 4-es stádiumú mellrákdiagnózisom 19. évfordulóját. Megkaptam, hogy 5 évem van hátra; túl korán volt még ahhoz, hogy itt hagyjam az unokáimat: a 3 éves Andrew-t és a 6 hónapos pici lányt, Micaht. Miért ünnepelné meg ezt bárki is? Családom emlékeztette az orvosokat, hogy mindent vállaltam, amit csak ajánlottak: műtétet, sugárkezelést és a rettegett kemoterápiát. Ők elmagyarázták, hogy a tumor valószínűleg kiújul majd, mert áttét keletkezett a nyirokcsomókban. „A véráramban van – állította egyikük világosan. – Figyelmeztetnünk kell, hogy mostantól csak a csoda segíthet.” Szörnyű figyelmeztetéseik szerint a rák visszatért 2006-ban, de ugyanezek a kezelések további 14 rákmentes évvel ajándékoztak meg. Ma élvezem az életet a kisunokáimmal, akik már mind felnőttek. Nekik is vannak ilyen csodás történeteik, amiket elmondhatnak másoknak. A középiskolás Andrew-t legyengítette egy elszenvedett futballsérülés, ami miatt azt mondta nekem: „Nana, bárcsak a sebész nekivágna, és amputálná ezt a lábat. Sokkal jobb lenne.” De sok-sok imával, intenzív terápiával és még több hittel túlélte. Jelenleg a főiskolai karrierjét építi. A tizenéves Micah frontálisan karambolozott. Aki elvontatta a roncsot, föltette a kérdést: „Hogy élhette túl ezt bárki is?” A másik sofőr azonnal meghalt, Micahnak meg végül csak a térdét kellett műteni. Miért élünk túl valamit, és olyan sokan mások miért nem? Nem tudom. Az agyam és a szívem igazán nehezen birkózik meg ezzel, de hálásak vagyunk, és tudjuk, hogy Istennek oka van minderre. Én pedig elfogadom ezeket a csodákat mint Isten ajándékait.

Jane Wiggins Moore