Isten szava a szivárványon át(1. rész)

„Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam aztés megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten közöttés minden testből való élő állat között, mely a földön van.”(1Mózes 9,16)

Közeledett az éves bibliatanulmányozás közösségi projektjének és elvonulásánakideje. De még nem tudtuk összegyűjteni a szükséges 6.000 kinányi összeget(543.000 forintot) egy elmaradott térségben levő iskola megsegítésére, ahová a tervekszerint mennénk. A 12 órás út alatt szükség volt két 25 személyes buszra azemberek, a poggyász, az ennivaló és az eszközök elszállításához. Sürgős imakéréssétettük a szükségleteinket. „Istenem – imádkoztam –, kérlek, mutass egy szivárványt,amivel biztosítasz, hogy minden jól megy majd.” De ahogy teltek-múltaka napok, egy szivárvány se tűnt fel az égen. Viszont bátorítást nyertünk, mikor sajátiskolánktól kaptunk nagy segítséget. A főiskola dékánja, dr. Elisapesi Manson gondoskodottróla, hogy minden, amire szükségünk volt, készen álljon az egyetemiműhelyből: vascsengő, vas zászlótartók és több más eszköz. A támogatók ideadtáka szükséges fémcsöveket, cementet, szerszámokat és az egyik dolgozójukat, hogyvelünk jöjjön. Addigra már 3.000 kina jött össze, a fele, ami kellett, és az indulásideje is közeledett.Bár a hallgatók nagy lelkesedése bátorítólag hatott, addig még nem láttam szivárványt,ami békét adott volna az utazással kapcsolatban. Majd időnként negatívmegjegyzéseket kezdtem hallani az egyetem pár alkalmazottjától: „Nem kéneolyan távoli helyre vinni a hallgatókat, ahol virágzik a szellemek imádása és az animistaéletmód!” Mi továbbra is imádkoztunk, és vártunk Istenre.A tervezett indulás előtt három nappal kimentem a farmra, hogy friss terményeketszerezzek az utazásunkhoz. A házba visszatérve elővettem a pénzes borítékot:Uram, mutasd meg, mit tegyek. Majd kiléptem az ajtón. Pont velem szembenpedig a leghatalmasabb, legfényesebb szivárvány húzódott, amit valaha isláttam! A földtől az égig nyúlt, és a három guavafa fölött ívelt. De nem csupánegy szivárvány volt: három szivárvány árnyéka izzott mögötte. „Uram, le vagyoknyűgözve! Dicsőítelek érte!”Megérkezett az igazgatónő, és izgatottan kért, hogy menjek el a házához. Azt mondta: „A teherautók sofőrei felajánlották, hogy egy teherautót ingyen elvisznek,a másodikért pedig félárat fizethetünk. A családom pedig állni fogja a többit.” Istengondviselése meghaladja a várakozásainkat. Ő hűséges, mikor bízunk benne, ésa szükség idején válaszolni fog nekünk!

Fulori Sususewa Bola