Csak idő kérdése

„És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam.” (Ézsaiás 65,24)

Egy lehűlés kellős közepén, mikor a hőmérséklet -31,6 °C-ra zuhant, a kisteherautómban levő fűtőventilátor hangosan csikorogni kezdett. Pár napig ment így, míg végül felhívtam az autóalkatrész-boltot, és egy új ventilátort vettem. Aznap hívtam egy gyülekezeti barátomat, és megkértem, hadd tegyem le a kocsit a boltjában, hogy kicserélhessem a vétkes darabot. „Persze, gyere át” – válaszolta. Munka után elhajtottam az üzletéig, és beparkoltam. Mikor leállítottam a kocsit, és kiszálltam, már szólt is: „Szivárog az olaj a teherautódból.” Benéztem a fülke alá, és bizony! Folyamatosan csöpögött belőle az olaj. Na, most a másik autóm már a szerelőnél volt nagyobb javítás miatt, így az utolsó, amire szükségem volt, több autógond. Barátom hozzáfogott a fűtőventilátor kicseréléséhez, miközben én lefeküdtem a gurulós szerelőszékre, és begördültem a kocsim alá. Felnézve az olajszűrőre azt láttam, hogy az olaj ott alul mindent, de tényleg mindent összefröcskölt. De maga a motor száraz maradt. Megnéztem az olajszűrőt, és az alsó harmada körül olajat vettem észre. A szűrő körül minden más száraz volt. Levettem a teherautó alján lévő fedőt, hogy hozzáférjek a szűrőhöz. Mikor lecsavartam, éreztem, hogy a szűrő annyira laza volt, hogy kézzel is el tudtam fordítani. A műhely egyik tulajdonosának szűrőkulcsával megszorítottam a szűrőt, majd zsírtalanító spré nélkül a lehető legjobban feltörölgettem az olajat. Biztosan nem tudtam volna mindezt megjavítani sötétben és főleg nem -31°-ban. A barátom szerint ha a szűrő vált volna le, akkor az út szélére esett volna. De nem csak ennyi: ha elfolyik a motorolajom, akkor a motor is elakadt volna. A rendelkezésre álló pótkocsim nélkül elég rossz helyzetbe kerültem volna: a kinti -31°- ban és szállítóeszköz nélkül, csak a négykerék-meghajtásúm… nem túl praktikus az alaszkai télben! Úgy örülök, amiért nem vártam meg, hogy a hűtőventilátor elkészüljön! Az olajszűrő valahol kiesett volna. „Csak idő kérdése lett volna” – állította a műhelybeli barátom. Isten mindent tudott arról a kilazult szűrőről… és a másik kocsim problémájáról. Az egyik munkahelyi barátom később azt mondta, mikor elmeséltem neki a dolgot: „Ó, te jó ég! Milyen tapintatosan viselt gondot rólad az Úr!” Mit tett értetek Isten mostanában, amit elmondhattok másoknak is a jóságáról?

Sonia Brock