Jézus egyik tanítványa

„Ismét szóla azért hozzájuk Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága." (János 8,12)

Lévi Máté a legtöbb reggelen lehangolt volt, mert tudta, hogy sok embernek nincs pénze az adóra, amit neki kellett begyűjtenie. Nem bánta, hogy körülötte ólálkodtak, és megpróbálták elkerülni őt, vagy gyalázatos neveket is adtak neki, de mikor tényleg nem tudtak fi zetni, sajnálta őket. Talán csak másik munkát kéne találnia. És akkor egy napon arra jött Jézus. Máté már hallott róla és a szolgálatáról.
Tudott a kapcsolatáról az alsóbb néprétegekkel, de sohasem hitte volna, hogy Jézus tényleg be is lép ebbe a kis adószedő világba. Figyelte, ahogy Krisztus, belső ütemtől vezérelve, egyenletes lépésekkel végighaladt a parton, és közelebb jött. Ittott megállt az úton, odafordult egy állathoz vagy egy kisgyerekhez, vagy csak rámosolygott egy járókelőre. Máté szégyenkezve félrefordult. Talán Jézus tudja, hogy élek. Lehet, már hallott rólam, vagy látota, ahogy ezeket a szegény embereket becsaptam.
Ezért jönne hozzám, a gyűlölt adószedőhöz? Esetleg megdorgál majd? Mi van, ha egy új fickó érkezett a városba, aki a helyemet akarja?
Majd Máté megjegyezte, hogy több férfi is lépeget a Megváltóval. Persze, már emlékszem! Jézus most építi ki a segítői csapatát, és lehet, azt szeretné, ha csatlakoznék hozzá. Lehetséges volna? Tényleg ezt akarom? Képes vagyok erre?
Krisztus megállt Máté mellett, egyenesen a szemébe nézett, és jóindulatúan ezt mondta neki: „Kövess engem”. Máté, a kapzsi, becstelen vámszedő erre kilépett a fülkéjéből, csatlakozott hozzá, és egyszer se nézett vissza, vagy kérdőjelezte meg a dolgokat. Most már tanítvány volt – barátja, Jézus egyik követője! Ezután soha többé nem vált nevetségessé Máté, nem vádolták meg hamisan, vagy gyűlölték meg a munkája miatt. És soha többé nem kellett azon gondolkoznia, milyen ember ez a Jézus. Ő volt a világ Világossága, és ez azt jelentette, hogy Máténak soha többet nem kellett sötétséggel találkoznia életében.
Barátaim, ugye, ez olyan élmény, amit ti is szeretnétek átélni? Az Üdvözítő titeket is hív, és ti azt válaszoljátok: „Igen, Uram”. Szükségetek van rá, szükségetek van az általa kínált szeretetre. A tanítványságra. A vezetésre. Szükségetek van a világosságra. És Ő megígérte: „aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8,12). Máté döntött, de mi mit teszünk majd, amikor Jézus szeretettel és együttérzéssel megérinti a szívünket, és így szól: „Kövess engem”?

Carol Wiggins Gigante