Mit szeretne Isten az új évre? (1. rész)

„Megjelentette neked, oh ember, mi légyen a jó,  és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél,  szeressed az irgalmasságot,  és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.”  (Mikeás 6,8)  

Hirtelen egy kérdés ötlött föl bennem: „Mit adhatnék Jézusnak ebben az új  évben?” Ha megajándékoznám valamivel, mit adhatnék neki, amit értékelne?  Hiszen Ő mindenek Teremtője (Zsidók 1,2), és az egyetlen, aki mindent összefog  (Kolossé 1,17). Tehát mit adnátok annak, akinek nem csak mindene megvan, de  aki mindent is alkotott? Nehéz kérdés, de valaminek akkor is lennie kell, amit adhatnék  neki, amivel mosolyt csalnék az arcára, aminek örülne.  Van valami! Mikeás rövid könyvében fedeztem föl. Az ő idejében Mikeás világa,  mikor írt, hatalmas gondokkal nézett szembe. Nemcsak rámutatott az Isten  népe körében eluralkodó bűnre és képmutatásra, hanem félreérthetetlenül figyelmeztette  őket az eljövendő ítéletre is.  A súlyos mennyei üzenet közé a próféta egy elbűvölő szakaszt is közbeékel.  Noha csak három versből áll (ez a mai alapige), pontosan elmondja, mit akar az Úr  tőlem és tőletek ebben az új évben.  „Talán égőáldozattal járuljak elébe,  esztendős borjakkal?” (6. vers)  Isten sok áldozatot kíván? Nem!  „Talán kedvét leli az Úr a kosok ezreiben  vagy az olajpatakok tízezreiben?” (7. vers)  Csakis minőségi áldozatra vágyik a Mindenható? A válasz ismét csak nem.  „Talán elsőszülöttemet áldozzam bűnömért,  drága gyermekemet vétkes életemért?” (8. vers)  Akkor a legnagyobb áldozatot kéri tőlem az Úr? A válasz erre is nem.  Amit Isten kapni szeretne tőlünk, az egy nagyon hozzáférhető, mégis nagyon  személyes helyről származik. Ez pedig a mi szívünk.  

Premila Pedapudi