2020. március 28., szombat
Március 28. - Sok kicsi sokra megy
„És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek.” – Kol 3:23
A barátnőm, Kathy az unokájával, Jacobbal töltötte az egyik délutánt. A gyermek egyszer csak kijelentette: „Nagymama, én tényleg szeretem Jézust.” „Ez csodálatos. Beszélj erről” – kérte a nagymamája.
Jacob az ötévesek lelkesedésével kezdett a történetébe: „Bárki elmondhatja rólam, hogy szeretem Jézust, mert szeretem a vidám, társas összejöveteleket.” Amikor Kathy megosztotta ezt velem, mindketten jót nevettünk. Később újra eszembe jutott a kisfiú kijelentése, és elgondolkodtam rajta. Honnan tudják az emberek valakiről, hogy szereti Jézust? Ez több mint szeretni a társas összejöveteleket vagy a gyülekezeti közösséget. A bibliai Dorkászra (Tabithára) gondoltam, aki hitt Jézusban, és szerette Őt. Dorkász Joppéban lakott, és mindenki ismerte őt, mert sok jót tett. A bibliai leírásból tudjuk, hogy ruhákat varrt a rászorulóknak, és különleges gonddal fordult a szegények felé. Mindenki szerette őt.
Joppéban valószínűleg más varrónők is éltek. Akkor miért volt különleges Dorkász? Biztos vagyok benne, hogy minden öltést szeretettel végzett el. Senkinek nem kellett megkérdeznie tőle, hogy szereti-e Jézust. Amikor meghalt, nagyon elkeseredtek az emberek, mindenki, akinek az életét megérintette. A hívők meghallották, hogy Péter egy közeli városban tartózkodik, és azonnal értesítették. Péter kisvártatva Joppéba ment. Látva a gyászolók nagy tömegét, akik már elkezdték előkészíteni Dorkászt a temetésre, megkérte őket, hogy hagyják el a szobát. Ezután őszintén, forrón imádkozott, hogy Isten támassza fel Dorkászt. És az imája meghallgatásra talált.
Három értékes leckét tanultam meg Dorkász történetéből. Elsősorban a képességeit Isten szolgálatába helyezte. Másodsorban félretette saját érdekeit, és minden tőle telhetőt megtett, hogy másokon segítsen. Harmadsorban mindenkit egyforma, feltétel nélküli, keresztény szeretettel szeretett. Bár mindannyian csodálatos munkát szeretnénk végezni az Úrért, hogy ezzel bizonyítsuk Iránta való szeretetünket, ez a legtöbbünk esetében nem fog működni. És Isten ezt nem is várja el. Ő számos apró lehetőséget adott nekünk, és minden, amit érte teszünk, egyformán értékes.
Lehetséges, hogy ezt mindig is tudtam. Csak figyelnem kell az alkalmakat.
Marcia Mollenkopf