Március 22. - Légy segítségül ezeknek” – 2. rész ”

„Hogy vigasztalást vegyen az ő szívük, egybeköttetvén a szeretetben, és hogy eljussanak az értelem meggyőződésének teljes gazdagságára, az Isten és az Atya és a Krisztus ama titkának megismerésére.” – Kol 2:2

Pál apostol Filippi 4:2-3-ban felhívja a gyülekezet tagjainak a figyelmét, hogy segítsenek megoldani a két értékes szolgatársuk közötti konfliktust.

A gyülekezet tagjainak mindkét félt annyira kell szeretniük, hogy képesek legyenek meghallgatni mind a két véleményt és sérelmet. Pál nemcsak a gyülekezet lelkészének és a presbitereknek szólt, hanem a gyülekezet minden tagjához. Azt szerette volna, ha mind felelősséget éreznek ezekkel a nőkkel szemben, akik hűségesen szolgáltak, és munkájuk nyomán áldás szállt a gyülekezetre. Tudta, hogy a konfliktus, amennyiben nem oldják meg, elkerülhetetlenül súlyosbodik, egészen addig, míg az érintett felek már képtelenek kommunikálni egymással.

Hálásaknak kell lennünk vezetőinknek, akik tulajdonképpen minket szolgálnak. Önfeláldozó tevékenységük megérdemli tiszteletünket és szeretetünket. Amikor ezt megértjük és tudatosítjuk, már nem tűnik nehéznek segíteni a konfliktuskezelésben, hogy lelki szolgatársaink körében újra egység és egyetértés legyen.

Ugyanez a tagok közti konfliktushelyzetekre is érvényes. Mondjuk el az igazat szeretettel, hogy az ellentétek ne éleződjenek ki, és ne történjenek visszafordíthatatlan károsodások. Máté 18-ban egy ilyen gyógyulási módszerről olvashatunk, amelyet azonban gyakran félreértenek és rosszul alkalmaznak, azonban még így is elengedhetetlenül szükséges a konfliktushelyzetek megoldásához. Elsősorban menjünk egyenesen az illető személyhez, egyedül. Hívjuk meg ebédelni, majd fejezzük ki aggodalmunkat a helyzet miatt, és biztosítsuk őt a teljes titoktartásról. A bizalom eljátszása katasztrofális következményekkel járhat a sértett és a békülni vágyó félre egyaránt.

Miután mindkét féllel megbeszéltük a kérdést, és azonosítottuk a problémát, próbáljunk megszervezni egy találkozót egy semleges helyszínen, hogy megoldhassák ellentéteiket. A sértett feleknek csak egy dologra van szükségük: hittestvérük iránti aggódó szeretetre. Természetesen vannak helyzetek, amikor ez nem elegendő, azonban mindig ezzel kell kezdenünk: a szeretettel.

Erre gondolt Pál, amikor meghívta a filippi gyülekezetet, hogy legyenek „segítségül ezeknek” (Fil 4:3)

Lourdes E. Morales-Gudmundsson