Méz a sziklából

„Ó, ha az én népem hallgatna reám, s Izrael az én utaimon járna… És Ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!” (Zsoltárok 81:14, 17)

Güller György élete mindig csodálatra késztetett. Isten elkötelezett embereként kimagasló módon gondoskodott az árvákról a XIX. századi Angliában. Tudta, hogy amennyiben szeretné megvalósítani elképzeléseit, az csakis a Mindenható által lehetséges. Elképesztő, de Müller soha nem gyűjtött adományokat. Mégis élete során több árvaházat és iskolát nyitott Anglia-szerte, ahol több ezer gyermekről gondoskodott és biztosította oktatásukat.
Hogyan valósította ezt meg? Imádságos lélekkel engedelmeskedett az Úrnak, és minden lépésében Isten áldását kereste. Csodálatos áldások özönlöttek rá, melyeket Válasz az imákra (Answers to Prayer) című könyvében írt le.
Nemrég olvastam ezt a könyvet, és rábukkantam benne Müller kedvenc bibliaversére, Zsoltárok 81:11-re: „Nyisd szét a te szájad, és betöltöm azt.” Mivel szeretem az Igéket a szövegösszefüggésükben olvasni, kinyitottam a Bibliát, és tovább olvastam. Csakhamar felkeltette a figyelmemet a 17. vers: „Ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!”
Méz a sziklából? Képzeljétek el! A vadméhek olykor a sziklák mélyedéseibe építenek kaptárat, de ez nem jellemző szokásuk, és biztosítalak, felkeltené a figyelmemet, ha valaha mézet látnék folyni a sziklából. Ez a kép segít jobban megérteni, mennyire vágyik Isten gondoskodni rólunk. Mennyire csalódott lehet, amikor mi makacsul csak a saját útunkon járunk. Kér, hogy hallgassunk rá, mert édes áldásokat tartogat számunkra.
Hiszem, hogy Müller György megértette és hitte a 81. zsoltárt, és teljes mértékben aszerint élt. Ennek eredményeképpen egész életében csodálatos áldásözönt tapasztalhatott meg.
Az én imám ma, hogy mindannyian tanuljunk meg jobban hallgatni Istenre, alárendelni magunkat akaratának, és megengedni neki, hogy adjon nekünk „mézet a sziklából”.

Bev Owen