Az Ő ölében

„Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai.” (5Mózes 33:27)

Mindig türelmetlenül várom a gyógymasszőrnél, Vickinél tett látogatást. Évekig nem tudtam, mi hiányzik az életemből, ameddig egy női szónok nem beszélt a stresszmentesítésről. Ekkor döntöttem el, hogy kipróbálom a gyógymasszázst. Teszteltem néhány terapeutát, ameddig felfedeztem Vickit, és azután csak hozzá jártam. Amikor belépek, már a szoba hangulata, környezete lecsendesíti az elmémet. Gyenge fény, halk háttérzene, télen melegített masszázsasztal és csodálatosan forró kövek. Egy reggel, amikor belépett a szobába, és elkezdtük a terápiát, a mennyei Atya szeretetére és gondoskodására terelődtek a gondolataim. Ellazultam, mert tudtam, hogy érti a munkáját, és mindig kitapintja a legstresszesebb, legkritikusabb pontokat. Egy csodálatos ének szövege jutott eszembe:

„Jézus ölébe bizton hajtom fejem le én, ott van a teljes üdvöm hű szíve rejtekén.”

A masszázs felélénkítette a vérkeringésemet, mely gyengéden tisztította és gyógyította fájó izmaimat. Amikor Vicki feszült izomkötegeket talált, addig masszírozta, ameddig elérte a kívánt gyógyhatást. A forró kövek is sokat segítettek.
Önszántamból adtam át magam Vickinek, mert ő tudta, mit tegyen a gyógyulásom érdekében. Lágy szava is mindig megnyugtatott. Az óra végén meleg törölközőbe csavarta a lábamat, majd szundikáltam egy keveset, utána kedvesen mondta: „Köszönöm, Valerie” – majd kiment a szobából. Évek óta ismerem Vickit, értékelem a szaktudását, és bízom benne. Hogyne bíznék akkor az én drága Megváltómban, aki teremtett, aki a legjobban ismer, és aki minden körülmények között szeret engem?
Ti is biztonságra lelhettek Jézus szerető karjaiban. Ő szeret titeket.
Valerie Hamel Morikone