Jól idomítva

„Füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.” (Ésaiás 30:21)

Az a kanadai darucsalád, amely rendszeres látogatja a madáretetőmet, alaposan beidomított engem. Ezek a fenséges, szürke tollruhás, vörös kalapos, piros szemű madarak körülbelül egy méter magasak, szárnyfesztávolságuk pedig két méternél is több. Sokfelé megtalálhatóak az Egyesült Államokban, de ők az én madáretetőmhöz járnak. A könyvek leírása szerint rovarokkal és hernyókkal táplálkoznak. Ez a család valószínűleg desszertért jár hozzám.
Az etető épp megfelelő magasságban van, hogy hosszú, hegyes csőrükkel kényelmesen lecsipegessék róla a napraforgómagokat. Amikor megérkeznek a darvak, a pintyek, a harkályok és a többi madár, amelyek számára tulajdonképpen az etetőt kitettem, azonnal elrepülnek. Igen, a darvak beidomítottak engem. Ha az etető üres, kopogtatnak az irodám ablakán, melyen keresztül valószínűleg látják, hogy a számítógépnél ülök. A garázsig követnek, ahol a napraforgómagokat tartom. Amikor meglátnak az első udvaron, ahol általában pihenni szoktak, azonnal átmennek a hátsó udvaron levő etetőhöz, és addig bámulnak, ameddig ki nem szórom nekik a magokat.
Kis vörös kutyánk ugyancsak beidomított engem. Amikor éhes volt, és fém etetőtálja üresen állt, azonnal riasztott. A tálka a mosogató és a szárító között szokott állni. Ilyenkor ő az egyik géptől a másikig tologatja, én pedig futva jövök az étellel.
És még nem is szóltam a kecskéinkről. Reggel az első dolgom, hogy kiállok a hátsó ajtóhoz és köszönök nekik: „Jó reggelt, kecskék!” Ők ilyenkor éhesen mekegnek. Amikor pedig elérkezik a vacsora ideje, felsorakoznak a kerítés mellett, és nagy barna szemükkel a házat bámulják. Természetesen e mellett még türelmetlenül mekegnek is. Nem tanítottam őket semmi trükkre. Tulajdonképpen még a nevükre sem hallgatnak. De férjemet és engem is beidomítottak, hogy mindig azonnal kielégítsük a szükségleteiket, és ellássuk őket gabonával.
Szeretném, ha a Szentlélek is „beidomítana”. Szeretnék tiszta elmét, hogy azonnal meghalljam az Ő hangját. Szeretnék mindig készen állni, amikor arra indít, hogy telefonáljak valakinek, vagy írjak egy üzenetet, vagy látogassak meg valakit a kórházban. Szeretnék annyira tiszta szívet, hogy amikor rövid imát mondok, halljam és felismerjem az Ő válaszát és útbaigazítását.
Barbara Huff