A világ világossága

„Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.” (Máté 5:14)

Korán érkeztünk meg a gyülekezetbe az utolsó cukorbetegség-megelőző szemináriumra, ahol megpróbáltunk a fizikai, érzelmi és lelki egészség jobbítására összpontosítani. A résztvevők megosztották a kurzus kezdete óta átélt tapasztalataikat, kudarcaikat és győzelmeiket. Miközben a szervezők elvégezték a szükséges egészségügyi méréseket (testsúly, vércukorszint), mi történeteket meséltünk el egymásnak. Az egyik ilyen eset nagyon megragadta a figyelmemet.
Az egyik testvérnő elmagyarázta, hogy néhány nappal korábban vitába keveredett 18 éves fiával. Egy komolyabb összetűzés elkerülése végett a hölgy térdre esett a fiú ágya mellet, és Istentől kért segítséget a probléma kezelésére. A fia, mérgesen, először hátat fordított neki, de nemsokára megfordult, és csatlakozott anyjához az imában.
Miután a mennyei Atya helyreállította szerető kapcsolatukat, a nő elhatározta, hogy elmegy a mosodába. Miközben a ruhák mosására várt, egy fiatal hölgy is odaérkezett, és rárivallt egy másik, már ott levő nőre: „A kisbabádat az autóban hagytad. Már majdnem kihívtam a mentőket, de úgy döntöttem, adok neked még egy esélyt, hogy helyrehozd a hibádat.” A sértődött anyuka, aki a szóbanforgó testvérnő mellett állt, durván válaszolt neki: „Nincs jogod kritizálni engem” – mondta.
A testvérnő közbeszólt, és megmagyarázta az anyukának, hogy a másik hölgy aggodalma teljesen jogos: „Miért nem mész, és hozod be a gyereket?” – bátorította végül kedvesen a fiatal anyukát.
Az anyuka, miután visszatért a kicsivel, még egy órán keresztül beszélgetett az idősebb hölggyel. Ez idő alatt a nő megtudta, hogy a fiatalasszony ugyanannak a felekezetnek a tagja, mint ő. „A te derűs arckifejezésed tartott vissza a dühkitöréstől, ami katasztrofális következményekkel járt volna a másik nőre nézve” – mondta végül.
Beszélgetés közben a testvérnő egy másik fontos tényt is felismert: korábban otthonában a lelkek ellensége megpróbálta ellopni derűjét, és vitát szított közte és fia között. Ha beleesett volna ebbe a csapdába, arca biztosan nem tükrözte volna Krisztus világosságát, melynek segítségével a fiatal anyukát bátorította, és a helyes megoldás felé terelte. Akkor Sátán már kétszer győzött volna aznap. Mi befolyásolunk másokat, függetlenül attól, hogy tudatosítjuk ezt, vagy sem.
Jasmine E. Grant