Azok a fontos leckék

„A seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk.” (Zsoltárok 46:8)

Emberekként hajlamosak vagyunk elmenekülni a fájdalomtól, a szomorúságtól. A gondokban, a nehéz helyzetekben minden negatív érzést szeretnénk elkerülni. Ennek eredményeképpen gyakran álarc mögé bújunk, és azt a benyomást keltjük, hogy életünk hibátlan és tökéletes. A valóságban azonban gyakran összetörünk, nyugtalanok, zaklatottak vagyunk, és kétségbeesett szükségünk van vezetésre, irányításra. Majdnem belefulladunk bizonyos helyzetekbe, stresszelünk, az élet viharos tengerén hánykolódunk.
De mi lenne, ha azt mondanám, hogy Isten pontosan ilyenkor hív szoros közösségbe magával? Amikor nehézségekkel állunk szemben, meghív, hogy közeledjünk hozzá, és kérdezzük meg, milyen leckét szeretne nekünk ezáltal megtanítani, milyen ígéretet vegyünk igénybe, vagy életünk melyik részét alakítsuk át az Ő akarata szerint.
Életünk nehéz időszakaiban magunkról, Istenről és a körülöttünk levőkről tanulunk. Megtanulunk függni tőle, szeretni és gondoskodni – még a fájdalomban is. Azt is megtanuljuk, milyen érzés lehet Istennek, amikor visszautasítjuk Őt. Ezek a leckék fontosak az életutunkon, személyre szabottak és annak érdekében szükségesek, hogy mindent megtanuljunk, amit tudnunk kell.
Megtanuljuk, hogy szeretetünk forrása Isten kell, hogy legyen, értékünk általa kerül megfelelő megvilágításba. Megtanuljuk, hogy egyedül az Ő karjában és az Ő lábánál vagyunk kellő biztonságban. Isten útjai titokzatosak és időnként fájdalmasak. De az biztos, hogy az Úr mindenkor és örökkön örökké jó. Maradjunk hát az ösvényen, Jézus mellett. Isten megígérte a győzelmet.
A Megváltó ott vár minket a viharban. Tudja, hogy csak ilyen körülmények között leszünk képesek mélyebb és lényegesebb kapcsolatot kialakítani vele. Életünk fájdalmait hitünk megerősítésére használja fel, megtisztítja jellemünket, és átalakítja értékrendünket, hogy az Ő szeretetének és gondoskodásának meghosszabbítói és közvetítői lehessünk mások felé, és megláthassák bennünk Krisztust.
Jézus a tüzes kemencében, az oroszlánok vermében, a munkahelyünkön, a bíróságon, a gyülekezeti bizottsági alkalmakon vár ránk. Üljünk le lábához, és igyunk az élő Vízből, hogy felüdítse lelkünket, és erősítse hitünket. A leckék, melyeket megtanulunk, megjobbítanak.

Yvita Antonette Villalona Bacchus