Meztelenül az utcán

„Örvendezvén örvendezek az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben; mert az üdvnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság palástjával vett engemet körül.” (Ésaiás 61:10)
Életünk bizonyos pillanataiban biztos mindannyian éreztük, hogy inkább meztelenül végigfutunk az utcán, minthogy megtegyünk valamit, például nyilvánosan beszéljünk egy tömeghez, vagy bizonyságot tegyünk a gyülekezet előtt. Bármi legyen is az, legyen szó emberekről vagy csoportokról, inkább azt választanánk, hogy mezte-
lenül végigfussunk az utcán.
Ez eszembe juttatott egy fiatalembert, akit Márk evangéliumából ismertem meg. Őt zavarta egy férfi, akit sokan Messiásnak hívtak. Mások pedig ellenkezőleg, istenáromlónak nevezték. Bárki is legyen, ez a fiatalember szerette volna anélkül megismerni Őt, hogy felfedje a kilétét mások előtt. Nem akarta, hogy valaki meglássa azzal az illetővel. Márk 14:51–52-ben azt olvassuk: „Egy ifjú pedig követte Őt, akinek testét csak egy gyolcsing takarta; és megfogták őt az ifjak. De ő ott hagyva az ingét meztelenül elszaladt tőlük.”
Ez a fiatalember tudni szerette volna, mi történik, de nem akarta, hogy Jézus „követőjének” tartsák. Amikor észrevették, hogy ott van, megfogták. Ahelyett azonban, hogy beismerte volna, hogy a Megváltót követi, inkább meztelenül elfutott.
Vajon nem ilyenek vagyunk mi is ma? Bizonyos helyzetekben nem említjük Krisztus nevét, mert nem tudjuk, hogy reagálnak erre a többiek. Nem imádkozunk evés előtt az étteremben, mert az furcsának tűnhet. Ez nem meztelen menekülés, de a lényeg ugyanaz. Szeretjük jó fényben feltüntetni magunkat egy állásinterjún vagy egy baráti társaságban, és valahogy úgy véljük, nem annyira lényeges elmondanunk, hogy a világmindenség Teremtője a legjobb barátunk. Sőt, ha a helyzet elmérgesedik, akár le is tagadjuk Őt. Ahelyett, hogy meztelenül elszaladnánk, elmenekülnénk az utcán, engedjük, hogy Jézus betakarjon a palástjába. A legcsodálatosabb szabadság, hogy Jézus a személyes Barátunk és Megváltónk. Ismerjük meg ma Őt, és hagyjuk abba a menekülést.
Cyndi Woods