Holnap

„Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lesz egy akol és egy pásztor.” (János 10:16)
A múlt tavaszi vakációban meghívtak, hogy kísérjek el egy tanulócsoportot miszsziós útjukra Nicaraguába. Szükségük volt egy női kísérőre, és mivel még nem jártam abban az országban, elfogadtam a meghívást. A mi projektünk a keresztény légiszolgálattal közösen magába foglalta egy híd építését La Tronquera falu és a Nica-
ragua északi részén levő misszióállomás között.
A brit-kolumbiai Kelownából éjjel repültünk Vancouveren, Mexikóvároson keresztül Managuába, Nicaragua fővárosába. Gyorsan körbejártuk a várost, és meglátogattunk egy szervezetet, amely a szegényeket oktatja varrógép használatára. Managuából a karib-tengeri Puerto Cabezasba repültünk. Ott egy régi, rozsdás iskolabuszra szálltunk át, és több mint négy órán keresztül utaztunk a poros, göröngyös földúton. Megérkezésünkkor örömmel mártóztunk meg ruhástul a helyi kis tóban.
A projekt jól haladt, mindenki keményen dolgozott. A 30 fok feletti hőmérséklet, a sok-sok rovarcsípés ellenére erős, nagy teherbíró képességű hidat sikerült felépítenünk kevesebb mint tíz nap alatt.
Az itteni emberek egy helyi tájszólást, a miskito nyelvet beszélik. Szombaton tartottunk egy spanyol nyelvű istentiszteletet, melyet angolra és miskito nyelvre is lefordítottak. Ismert énekeket énekeltünk, és egy kedves hölgy mellettem mutatta a szavakat miskito énekeskönyvében. A mosolygás és az ölelések kivételével nem értettük meg egymást.
Amikor a hídprojektet befejeztük, a falu népével együtt összegyűltünk a nagy felavatásra. Marilyn, akinek csak később tudtam meg a nevét, a csoport másik feléről rám mosolygott, majd később odajött hozzám. Megöleltük egymást, mosolyogtunk, és ő az égre mutatva spanyolul azt mondta: „Holnap!”
Soha nem tudhatjuk, kinek az életét befolyásoljuk földi utazásunk során. Tudjuk azonban, hogy Jézus Krisztus szeretete és kegyelme által még újra találkozunk Marilynnel. Milyen boldog nap lesz az!
Beverly D. Hazzard