Válogasd meg a szavaidat

„Tégy, Uram, závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!” (Zsoltárok 141:3)

Mindannyian magasabb szintre hívattunk el. Ezt akkor értettem meg tisztán és világosan, amikor nemrég egy megbeszélést tartottam az írói csoportommal. Beléptem az ajtón. „Szia, Pat” – köszöntött az egyik tag. Egy másik pedig hozzátette:
„Most már vigyázzatok, mit és hogyan beszéltek. Megérkezett Pat.”
Remélem, hogy a testbeszédem nem fejezi ki, mit éreztem abban a pillanatban. Soha nem ítéltem el nyíltan mások szóhasználatát, és bízom benne, hogy az arckifejezésem sem volt ítélkező velük szemben.
Igaz, hogy amikor mások munkájáról alkottunk véleményt és írtunk kritikát, időnként megemlítettem, hogy önmaguk kifejezéséhez nem szükséges a trágár beszéd, a csúnya szavak használata. Lehet, hogy most ez a múltbeli esemény ütött vissza negatívan. Másrészt reménykedem benne, hogy ez a kiállásom másokat is arra bátorított, hogy fogalmazzanak igényesebben, lépjenek magasabb, nemesebb szintre. Hiszem, hogy mindannyian felelősek vagyunk a nyilvános beszéd minőségéért.
Azóta sokszor elgondolkodtam ezen a két megjegyzésen.
Keresztényként úgy érzem, hogy szavaim eszméimet, eszményeimet és szándékaimat kell, hogy kifejezzék. Többször is meg kellett szakítanom az együttműködést olyanokkal, akik makacsul az élet árnyoldalait választották. Mindig felmérem, milyen hatással vagyok másokra, és milyen hatással vannak mások az életemre.
Kötelességem úgy élni, hogy az Úr azt jelenthesse ki felőlem: „Jól vagyon, jó és hű szolgám”, ne pedig azt, hogy „távozz tőlem”.
Sokszor imádkoztam ezért a helyzetért. Mindig bölcsességet kértem. Szeretném, ha másokkal szemben tanúsított viselkedésem bátorító lenne, és nem ítélkező. Nem szeretném, ha azt éreznék velem szemben, hogy jobbnak képzelem magam tőlük. Amikor mások jelenlétében élünk, jó lenne, ha távozásunk elszomorítaná és nem felszabadítaná őket, hogy: „Végre elment a kritikus”. Bölcs Salamon király jelentette ki: „Aki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.” (Péld 21:23)
Ha a gondolataim vagy a szavaim botránkozást okoznak, akkor át kell értékelnem azokat. Ezen bizonyos találkozás óta megfogadtam, hogy majd sokkal jobban ügyelek kimondott szavaimra.
Patricia Cove