Érdekli vajon Jézust?

„Nemde két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.” (Máté 10:29–31)

Egyik csütörtök este, miközben egy televíziós szombatiskolai leckét néztem Doug Batchelor lelkész előadásában, Isten az Ő csendes, nyugodt, szelíd hangján megszólította a szívemet. Bevett szokásukhoz híven a TV-műsor szerkesztői bemondták azoknak az országoknak és személyeknek, illetve csoportoknak a nevét, akik bizonyos énekek előadását kérték. Az egyik ilyen csoportnál megjelent egy afganisztáni fiatalember neve. Az Afganisztán szó hallatán azonnal a fiam jutott eszembe, aki abban az időszakban a haditengerészetnél szolgált, és éppen Afganisztánban volt kiküldetésen.
A kért ének így szólt: Érdekli vajon Jézust? Miközben énekeltek, figyelmesen hallgattam a szöveget, és alig tudtam uralkodni az érzelmeimen.
Csütörtök este szoktam befejezni a gyülekezeti közlönyt, és türelmetlenül vártam a lelkésztől e-mailen érkező információkat: a prédikáció címét, az alapigét, az énekeket. „Nem lenne áldásos, ha pont azt az éneket választaná, amit épp most hallgattam meg?” – tűnődtem el. Mondanom sem kell, kissé csalódott voltam, amikor elolvastam az e-mailt, és nem az az ének jelent meg. Ennek ellenére magamban tovább dúdoltam az éneket, miközben a fiamra gondoltam.
Szombaton az istentisztelet alatt meglehetősen nyomott lelkiállapotban voltam, mert tudtam, hogy nem az újonnan kedvencemmé vált éneket fogjuk énekelni. A zenei szolgálatot aznap a lelkész felesége biztosította. Mielőtt énekelni kezdett, elmesélte, hogy kemény hét áll mögötte, amit nem is nehéz elhinni, hiszen három, hét év alatti kisgyereke volt. Biztos vagyok benne, hogy kitaláljátok, melyik éneket választotta. Érdekli vajon Jézust? Könnyek csorogtak le az arcomon, és áldottam az Urat az Ő jóságáért, amely betöltötte a szívemet. Az istentisztelet után sokan kifejezték, hogy kimondottan nekik szólt az ének, mert hozzá hasonlóan nekik is nehéz hetük volt. Én is megosztottam vele a történetemet, és megköszöntem, hogy követte a Szentlélek ihletését, hogy ezt az éneket énekelje el. Amennyiben nem ismeritek az éneket, bátorítalak, hogy keressétek meg (az angol címe: Does Jesus care?), olvassátok el a szöveget, különösen egy Afganisztánban szolgáló fiatalember szemszögéből. A fiatalember, akit csütörtök este a televízióban említettek, nem az én fiam volt, de lehetett a tietek.
Köszönöm, Jézus, hogy téged minden érdekel!

Kathy Hull