A te jellemzésed

„A tizenkét apostol nevei pedig ezek: első Simon,  akit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János, az ő testvére… Simon, a kananita, és Júdás, az Iskariotes, aki el is árulta Őt.” (Máté 10:2, 4)

Máté 10. fejezetét olvastam, amikor sorra került az apostolok névsora. „Ezt a részt átugrom” – jutott azonnal eszembe, azonban valamiért mégis úgy döntöttem, hogy ez alkalommal végigolvasom. Tudom, ez jó pontnak számít. Nem? Miközben „plusz pontokért” olvastam, felfigyeltem a következőre: „és Júdás, az Iskariotes, aki el is árulta Őt” (Jézust).
Igen, ezt korábban már mindannyian olvastuk, de biztos vagyok benne, hogy nem figyeltünk fel rá igazán. Ma ez a mondat mély nyomot hagyott a lelkemben. Ezeket a szavakat a Megváltó halálának leírása előtt 17 fejezettel vetették papírra. Azonban mindenki előtt tiszta és világos, hogy Júdás ezzel a tettével, az árulással vált ismertté. Ezzel a jellemzéssel, megjegyzéssel jelenik meg már a tanítványok bemutatásakor.
És ha az én nevem lett volna? A „ma könyvében”, melyet az engem ismerők „írnak”, milyen megjegyzés jelenne meg a nevem mellett? Melyik mondat írná le az én jellememet? Sokféle lehetőség van, jók és rosszak is, de most nem sorolom fel ezeket. Mondanom sem kell, ez a bibliaszöveg tudatosította bennem, mennyire felelősek vagyunk gondolatainkért, tetteinkért vagy éppen semmittevésünkért. Ez egy ébresztő pofon volt számomra, épp megfelelő.
Miért gondolkodom az én jellemzésemről? Biztosan mindannyiunknak vannak olyan barátai, akik elhagyták a kereszténységet, de nem azért, mert Jézus nem az igaz Isten Fia, nem méltó vagy nem csodálatos, hanem magukért a keresztényekért. Azért, mert a keresztények magatartása nem egyezik a Krisztus által bemutatott példával. Az egyik kedvenc gondolatom ezzel kapcsolatban úgy szól, hogy a keresztények, akik életmódjukkal nem tükrözik azt a Jézust, akit állításuk szerint követnek, képezik az ateizmus „okát” a világban.
Tudjuk, hogy kegyelmes, irgalmas, szerető Istent szolgálunk. Mégis időnként szükségünk van ilyen ébresztő bibliaversekre, melyek tudatosítják bennünk tetteink örökérvényű következményeit nemcsak saját életünkben, hanem azokéban is, akik a „ma könyvét” írják.
Gondolkodj most el ezen. A te nevedet milyen kijelentés, milyen mondat, milyen jellemzés követi?
Mary K. Haslam