Légy világosság!

„Ismét szólt azért hozzájuk Jézus mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.” (János 8:12)

Ez csodálatos! Még soha nem láttam ehhez hasonlót. Ez annyira gyönyörű!” Ezeket a szavakat kiáltottam férjemmel és édesanyámmal együtt, mert valami egészen elképesztő dolognak voltunk a tanúi. Észak-Karolina állam nyugati részére látogattunk el, és lefelé utaztunk a hegyen, hogy meglátogassuk a testvéremet és a férjét. Május volt, a szentjánosbogarak időszaka. A férjem úgy döntött, hogy félrehúzódik, megállunk és megnézzük, megfigyelhetjük-e ezeket az aprócska teremtményeket. Lekapcsolta az autó lámpáit, és fantasztikus látvány tárult elénk. Valóban lélegzetelállítóan szép volt ez a fényjáték. Mozdulatlanul figyeltük. Most már több éve ezen a vidéken élünk, ám még mindig szeretjük nézni a csodálatos szentjánosbogarakat, de olyan hihetetlen fényjátékot, mint akkor este, azóta se láttunk.
Ez a különleges tapasztalat arra emlékeztet, hogy Krisztus a világ világossága, és Ő megtanított minket, követőit, hogy a magunk helyén világosság legyünk másoknak. Szerencsésnek érzem magam, hogy nagyon fiatalon beleszerettem Jézusba. Áldottnak érzem magam, hogy megértettem, mit tett értem és az egész emberiségért, bár akkor még gyermek voltam. Keresztény szüleim világítottak Jézusért, és megtanítottak engem és a testvéremet, hogyan szeressük a szomszédainkat, és ne ítélkezzünk mások fölött, ne kritizáljunk másokat. Emlékszem, hogy azt szokták mondani: „Soha nem tudhatod, min megy keresztül valaki, ameddig nem jársz az ő cipőjében, és nem érted meg az ő szemléletmódját.” Milyen értékes lecke, amely még ma is érvényes.
Máté 5:14–16-ban azt olvassuk, hogy mi is lehetünk világosság a világban, és ezáltal dicsőítsük az Urat. Életutamon gyakran megbotlottam, de Ő mindig felemelt, és ilyenkor biztosított szeretetéről és közelségéről. Milyen csodálatos Istent szolgálunk! Ő titeket sem hagy egyedül. Mi több, Ő mindannyiunkat csodálatosan megáldott ajándékokkal, melyek segítségével a körülöttünk levőknek is bemutathatjuk az Ő szeretetét. Bár sokszor kell kihívásokkal szembenéznünk, ne halványuljon el a világosságunk, hogy mások is lássák, hogy kezeljük keresztényként a kihívásokat.
Legyünk hát mindannyian azokhoz az aprócska szentjánosbogarakhoz hasonlóak, melyek megvilágítják az éjszakai eget, menjünk ki, és legyünk világosság másoknak, bemutatva Isten szeretetét, megosztva Jézust a világgal. Egy nap Ő nemsokára visszatér, és hazavisz bennünket. Milyen dicsőséges nap lesz az!
Jean Dozier Davey