A természet tanítói

„Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő utait, és légy bölcs!” (Példabeszédek 6:6)

A természet csodálatos tankönyv. Mindig sok tanulságot vonok le a kertészkedésből. Időnként a gondozásomban levő egészséges növények „megbetegednek”, és kezelésre van szükségük. Segítettem a növényeknek megharcolni küzdelmeiket, és már sok győzelmet arattunk. Ez eszembe juttatja, hogy ha engem ennyire érdekel a növények sorsa, mi van az Isten képére teremtett emberekkel? Nem kellene jobban érdekeljen, hogy nekik segítsek megharcolni harcaikat, hogy ők is győzedelmeskedjenek? Emlékszem, egyszer az egyik növényem elég élettelennek látszott. Türelmesen gon-

doztam, míg végül egy reggel kitéptem. Idegesen bedobtam egy üres cserépbe, és egy másik növényt ültettem a helyére. Hetekkel később eszembe jutott a kidobott virág. A legnagyobb elképedésemre még élt. Arra gondoltam, mennyire vigyáz ránk Jézus is. Addig dolgozik velünk, ameddig teljesen újjá nem tesz.

Gondoltam, visszaültetem a harcos növényt, és eszembe jutott, hogy bizonyos élethelyzetekben milyen sokszor feladjuk a harcot. Elgondolkodtam oda nem illő szavainkon, rossz döntéseinken. Mennyire más lenne, ha újraértékelnénk azt a helyzetet, amit reménytelennek ítélve feladunk. Mert egyetlen helyzet sem reménytelen. Ebből a tapasztalatomból sok tanulságom származott.

Mesélnem kell azonban a kedvenc növényemről, az éj királynőjéről. Minden szempontból úgy néz ki, mint egy kaktuszféle. Elképesztő azonban, hogy milyen egyforma, egyenletes virágokat hoz, de csakis éjjel, a sötétben. Amikor kinyílik, az egész levegő megtelik az illatával. Éjszakákon át fennmaradtam, hogy megnézzem a virágzását, és beszippanthassam bódító illatát. Számomra ez a legszebb dolog a világon.

Az éj királynője nem fél a sötétben. Eszembe jutnak életünk sötét éjszakái, de az éj királynőjéhez hasonlóan mi is a legjobbat adhatjuk magunkból az élet sötét óráiban, mert Jézus ott áll valahol mellettünk az árnyékban. Egy ének szövege arról szól, hogy amikor nem látjuk Krisztust, megtalálhatjuk a kezébe vert szegek nyomáról, csak ki kell nyújtani a kezünket a sötétben és megtapogatni Jézus kezét. Ő mindig velünk van, ezért nem kell félnünk a sötétben. Igen, virágozhatunk az éjszakai szezonban is, mert ezt teszi a hit. A hit az a madár, amelyik még virradat előtt énekel. Adjon nekünk Isten dalokat, virágokat és illatot nappal és éjszaka egyaránt.

Jacqueline Hope HoShing-Clarke