Levelek vagyunk

„A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember.” (2Korinthus 3:2)

„Felelvén a király azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.” (Máté 25:40)

13 óra múlt. A férjem, Abel, a fiam, Dale és én már igencsak megéheztünk. Merced térségében tartózkodtunk Kaliforniában, ahol a nagyobbik lányom élt. Azt gondoltuk, hogy együtt ebédelünk, de ő még nem volt otthon. Ezért Dale felhívta, és megkérdezte tőle, hogy merre van a legközelebbi thai étterem, ahol ehetünk. Ő megmondta, és könnyen meg is találtuk a helyet. Nem volt zsúfoltság, a tulajdonos maga isnfelszolgált. Üdvözölt, és várta a rendelésünket.

Nemsokára, miközben jóízűen falatoztunk, beszédbe elegyedtünk vele, hiszen ismertük a thai nyelvet. Nagyon kellemes ember volt, úgy beszélt velünk, mintha már régóta ismertük volna egymást. Ebéd után kifizettük a számlát, borravalót is adtunk, de a hölgy még beszélgetni szeretett volna velünk.

A beszélgetés során elmondtuk neki, hogy a nagyobbik lányunk javasolta ezt az éttermet, aki ebben a városban lakik a családjával. A férjem pedig megmutatta a tulajdonosnak lányunk fényképét. Amikor a képről felismerte őt, mélyen a szemünkbe nézett, és széles mosollyal kiáltott fel: „Nem lep meg, hogy ön és a felesége olyan kedvesek és barátságosak, hiszen a lányuk és egész családja is ugyanilyen!”

Micsoda elismerés és bók! Kedvesnek és barátságosnak nevezett, pedig ez volt az első alkalom, hogy találkoztunk és beszélgettünk.

Ezért választottuk a férjemmel együtt Máté 25:40-et életünk vezérelvévé. Mi nemcsak levelek vagyunk, melyeket a világ olvas, hanem arról sem feledkezhetünk meg, hogy amit másokkal teszünk, legyen az jó vagy rossz, mind Jézussal tesszük.

Ofelia A. Pangan