Isten vezetése

„Az Úr szemei az igazakon vannak, és az Ő fülei azoknak kiáltásán.” (Zsoltárok 34:15)

Mi szeretünk utazni. Van, amikor csak egyedül, van, amikor csoportosan megyünk valahova. Mindkét esetben szeretem előre elvégezni a „házi feladatomat”: összeírom a látnivalókat és a vegetáriánus éttermek listáját. Mikor csoportos utazásra megyünk, akkor is elég időnk marad az egyéni felfedező túrákra. Ez azt jelenti, hogy még térképpel a kezünkben is gyakran eltévedünk. Mikor először külföldre mentünk, a szálloda recepcióján kaptunk egy térképet. Miután már két órája bolyongtunk Rómában, megálltunk fagyizni, hogy kissé lenyugtassuk magunkat, majd egy rendőrnek megmutattuk egy híres székesegyház térképét, ahova el akartunk jutni. Ebből két tanulságot vontunk le: (1) nem mindenki tud térképet olvasni, és (2) a szállodától kapott térképünk a város valamiféle művészi értelmezése volt. Mondanom se kell, végig azért imádkoztunk, hogy visszataláljunk a szállodába, és újra találkozhassunk a csoportunkkal.

Lengyelországban is térképpel közlekedtünk, és úgy gondoltuk, megjegyeztük a helyet, ahonnan vegetáriánus hamburgert vehetünk magunknak az útra. De tévedtünk. Újra eltévedtünk, és a város egy olyan részére kerültünk, ahol még soha nem jártunk. A térképről és az emberektől nyert információk azonban ez alkalommal is csak még jobban összezavartak. Imádkoztunk, hogy időben visszaérjünk az auschwitzi kirándulás tervezett időpontjára. Nem tudtunk ennivalót venni, de hálát adtunk Istennek, amiért nem késtük le a buszt.

Az Úr tudta, hol vagyunk, és elvezetett oda, ahol lennünk kellett volna.

A hajókirándulásokon megadják a beszállási időt, amely naponta változik. Egy alkalommal összekevertünk két időpontot, és még tíz percünk maradt a busztól a hajóig érni, ami nem kis távolság volt. Ez esetben úgy jártunk, hogy egy másik csoport is későn érkezett meg busszal a kikötőbe, és mi is gyorsan beszállhattunk velük. Annyira hálásak voltunk, hogy Isten segítségével nem késtük le a hajót.

Mekkora áldás, hogy a menny egy imányi távolságra van tőlünk.

Amint a mai alapigénk is írja, Ő lát és hall minket. Amikor fizikailag vagy lelkileg eltévedünk, egyszerűen csak útmutatást kell kérnünk tőle. Ő a mi segítőnk, védelmezőnk és menedékünk. Isten annyira jó hozzánk!

Louise Driver