A remény átalakulása

"Az Úr, a te Istened közötted van; erős Ő, megtart; örül terajtad örömmel, hallgat az Ő szerelmében, énekléssel örvendezik néked.” (Sofoniás 3:17)

Milyen öröm látni az elképedést és a csodálkozást diákjaim arcán, amikor végignézik egy hernyó pillangóvá alakulását. Nagy izgalommal és aggodalommal töltött el tehát, amikor észrevettem, hogy az osztály hernyója nem érzi valami jól magát. Másnap reggel, amikor bekukucskáltam hozzá, a levél, amelyen élt, fel volt fordulva.

Ekkor érkezett a hír, hogy drága kisunokánk, Emma nyílt szívműtéten fog átesni. Teljesen elfeledkeztem a hernyóról. A próbálkozások kudarcot vallottak Emma születéstől hibás szívbillentyűjének meggyógyítására, ezért sebészeti úton mechanikus billentyűt kellett beültetniük. Kétségtelen, hogy a jövőben is lesznek szívproblémái. Amikor másnap reggel felébredtem, borzalmas dolgot éreztem a belsőmben: reményvesztettséget.

Az iskolában az egyik tanártársam megkérdezte: „Mi történt a hernyótokkal?”

„Elpusztult” – válaszoltam. Később azonban észrevettem, hogy bebábozódott, ami a hernyóés a pillangólét közötti átmeneti szakasz. Tovább néztem, majd nevetni kezdtem: „Életben van!” Uram, add, hogy ezt Emmáért láthassam.

Amikor a hernyóhoz fűzött minden reményem szertefoszlott, az tulajdonképpen csak az ő csodálatos utazásának a kezdete volt. Szeretnétek tudni, mi ebben a szörnyű? Amikor azt gondoltam, hogy a hernyó elpusztult, kiráztam a száraz leveleket a szemétbe. Ezzel majdnem tönkretettem a csodát. És miért? Mert lefelé néztem, a halott, száraz levelekre. Feltételeztem, hogy a hernyó valahol azok alatt van. Nem néztem fel, és ezért nem vettem észre azt a gyönyörű mentazöld és arany csíkos bábot. Amikor a csalódás örömmé változott, Isten visszaadta a reményemet. Mintha csak ezt mondta volna: „Bár te nem tudod, mi történik a bábban, én tudom. Bár nem tudod, mit teszek Emma szívével, én tudom.” Mélységes béke és öröm érzése töltött el.

Ebben az életben nehéz, sötét időszakok is vannak, amikor nem látjuk a reményt. De Jézus Krisztus velünk van, és megígérte, hogy soha nem hagy el. Szerető karjában tart minket.

Ne szalaszd el azt a sok áldást, ami az Ő vigasztalásából és együttérzéséből származik. Ne le, hanem felfelé nézz.

Trudy Shiroma Koeffler