Kompromisszum

„Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítalak hasznosra, és vezetlek oly úton, amelyen járnod kell.” (Ésaiás 48:17)

A férjemmel egy számunkra egészen szokatlan dolgot tettünk. Egy másik házaspárral együtt elmentünk egy filmre. A Hacksaw Ridge-et néztük meg (magyarul: A fegyvertelen katona), ami Desmond Dossról, a második világháborús nagy, lelkiismeretes tiltakozóról szólt, aki tulajdonképpen nem akart mást, mint a hazáját szolgálni. Nem tartotta megfelelőnek az emberi életek feláldozását a haza oltárán, sőt, fegyvert sem fogott. Szanitécként (egészségügyi katonaként) még rengeteg gúnyolódást és bántalmazást kellett eltűrnie a társaitól, mielőtt hősiesen 75 életet megmentett a harc hevében. Truman elnök a Becsület Érdemrenddel tüntette ki.

A moziból kilépve meghallottuk egy fiatalember megjegyzését: „Azt hiszem, hogy azért fegyvert hordhatott volna. Nem kellett volna használnia, csak úgy tennie, mintha. Egy kis kompromisszum még senkinek nem ártott.” Egy kis kompromisszum nem árt? Valóban?

A három zsidó fiatal tettethette volna, hogy leborul a király aranyszobra előtt. Mondjuk úgy: féltérdre ereszkednek. De akkor nem olvashatnánk, hogy Jézus belépett melléjük a tüzes kemencébe. Dániel is megtehette volna, hogy becsukja az ablakot, és titokban imádkozik Istenhez, ahelyett, hogy mindenki szeme láttára tegye ezt a király parancsával ellenkezve. Csak egy kis kompromisszum lett volna. Akkor azonban nem létezne a történet Dánielről az oroszlánok vermében, ahol angyalok védelmezték, bezárva a vadállatok száját. Egyszer Ábrahám, akit Isten barátjának neveztek, arra gondolt, hogy saját életét mentve elhiteti Abimélek királlyal, hogy Sára a testvére. Valóban a féltestvére volt, de Ábrahám azt már „elfelejtette” megemlíteni, hogy a felesége is. Kis kompromisszum, súlyos következményekkel (lásd: 1Móz 20:1–18). Az Újszövetségben azt olvassuk, hogy Ananiás és Szafira a földterületük eladásából származó teljes összeget az egyháznak ígérték, de végül egy kis kompromisszumot kötöttek, és valamenynyit visszatartottak belőle maguknak. Ez is azonnali és halálos következménnyel járt (ApCsel 5:1–11).

Ellen White így fogalmazott: „Jézus sohasem vásárolt békét megalkuvással… Az igazi béke azonban sohasem biztosítható az elvek feladásával.”*

Bár az életben időnként adunk és kapunk, határozottan ki kell állnunk a döntő igazságok mellett. Jézus, segíts, hogy soha ne legyek megalkuvó az elveimben, hanem mindig határozottan álljak ki érted.

Legyen ez mindannyiunk imája.

Sharon Oster

*   Ellen G. White: Jézus élete, 356. old.