Csoda

„Csordultig van a poharam.” (Zsoltárok 23:5)

Az asztalnál ültem, és az e-mailjeimet ellenőriztem, amikor csengettek. Testvérem és a felesége állt az ajtóban. Ahogy beléptek, a testvérem izgatottan lobogtatott valamit a kezében. Egy váltó volt, amit pár perccel azelőtt írtam, és valaki másnak adtam. Felvetődik tehát a kérdés: Hogy lehetséges, hogy a 161 kilométerről érkező testvérem most ezt a csekket tartja a kezében?

Mivel már elébevágtam az eseményeknek, engedjétek meg, hogy említést tegyek az ajtócsengőnkről is. Általában kellemes csingilinget hallat. Vagyis csenget, amikor csak tud, de időnként nem válaszol semmiféle nyomásra, sem gyengéd, sem erélyes érintésre.

A férjemmel erre hívtunk egy villanyszerelőt a probléma megoldására, és néztem, ahogy a tönkrement szálakat újra összekötötte, és megjavította a csengőt. A jól végzett munkáért megírtam a villanyszerelőnek a csekket. Kifelé menet láttam, hogy a már amúgy is teli zsebébe próbálja begyömöszölni. Úgy tűnik, nem sikerült neki, és néhány lépés múlva a tudtán kívül kiesett a zsebéből. Ott találta meg a testvérem. Nem más, mint ő. A testvérem, aki messziről érkezett, meglátta és felvette a csekket.

Hogyan is tekinthetnék másképp erre az esetre, mint egy isteni csodára? Valóban hálás vagyok neki ezért. Az Örökkévaló felhasználta a testvéremet, hogy visszaadja nekem a csekket. Örüljetek velem. A testvérem nemcsak megtalálta az elveszített csekket, hanem az unokahúgomat is magával hozta látogatóba, aki 2000 kilométerre lakik tőlünk. Az évek során sokan élvezték az unokahúgom hatékony nevelési vezetésének áldását. Ő szeretett anya és nagymama, és hálásak vagyunk érte Istennek. Látogatása alatt mi is éreztük a tapasztalataiból, szeretetéből származó rengeteg áldást és bőséges támogatást. Nemcsak szereti a családját, hanem az egészségnevelés, -gondozás és -tanácsadás erőforrása is.

Az Úr távolról is ellátott engem. A távolság nem akadályozza meg az Ő csodatevő erejét.

Quilvie G. Mills