A kristálymeghívó (1.)

„Mert lábaival hálóba bonyolódik.” (Jób 18:8)

Az eseményt körülvevő titokzatosság csak növelte a türelmetlenségemet. Már két hónapja megkaptam e-mailben a meghívót az összejövetelre. Egy hónappal ez-

után kis vidéki postaládánkba is betették a meghívót egy dobozban. Alig vártam, hogy végre kibonthassam. A fehér doboz mellett egy másik doboz is érkezett, világos rózsaszín, rózsaszín selyemszalaggal átkötve, rózsaszín, csillogó, csíkos selyempapírral bélelve. Maga a meghívó is rózsaszín-ezüst színekben pompázott. Ezüst szalaggal kötötték át, és egy elegáns, áttetsző, ragyogó hegyi kristályokkal telerakott karikával díszítették. Külön utasítások vonatkoztak az öltözetre, a szállításra. A helyszínt azonban nem árulták el. Elkezdtem tehát egy ajándékon és egy megfelelő öltözéken gondolkodni.

A következő hetekben ajándékcsomagolásokat és ruhákat válogattam, és ez lebegett a szemem előtt. Lassan mindent beborítottak a kiegészítők. Ahányszor arrafelé jártam a házban, megálltam, és magam elé képzeltem a végeredményt. Elképesztő lesz. Elégedett voltam az elképzelésemmel.

Az ünnepség előestéjén korán lefeküdtem, még be akartam csomagolni az ajándékot, de végül másnap reggelre halasztottam. A remény és a várakozás izgalma, hogy kedvenc, legjobb barátnőimmel tölthetem a napot, ébren tartott. Reggel elkészítettem a férjemnek a reggelit, mert apák napja volt, és így akartam kifejezni elismerésemet egy újabb, jó munkával eltöltött év miatt. Hogy az életemben levő többi „apát” is értékeljem – saját édesapámat és két felnőtt fiamat –, néhány fotót és idézetet posztoltam a közösségi médiába. Tudtam, mennyi időre van szükségem a készülődésre, és nem voltam késésben, de sajnos beszippantott a világháló.

Ahogy az oldalon böngésztem, hirtelen az ajándékra esett a pillantásom. Körülbelül egy órám maradt, hogy becsomagoljam és elkészüljek. Makacsul ragaszkodtam hozzá, hogy minden káprázatos legyen. Felvont szemöldöke ellenére elfogadtam férjemtől a dicséretet. Kifejezte, hogy az eseményen való részvétel fontosabb, mint az elegánsan becsomagolt ajándék. Ideges lettem és imádkoztam, hogy időben odaérjek.

Egy szellemi figyelemelterelés lelassíthatja a fejlődésünket. Imádkozzunk azért, hogy el tudjunk szakadni minden olyan dologtól, amely egy napon csak por és hamu lesz.

Marea I. Ford