Az én hitem

„A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.” (Máté 17:20)

Kemény telünk volt Marylandben. Az Egyesült Államok egész keleti partján a tél átvette az irányítást, és több hidegés szélrekord is megdőlt. Azt a kifogást hoztam fel, hogy a szüleimet kell meglátogatnom, így elutaztam hozzájuk a virgin-szigeteki St. Croix-ba. Szükségem volt magasabb hőmérsékletre és fellélegezni a több réteg ruha és tollkabát alól. -10 °C körül volt Washington DC-ben, amikor elutaztam, és napos +24 °C St. Croix-ban, amikor odaértem. Tökéletes.

Odaérkezésem másnapján korán reggel kimentem az óceán partjára, ahol szívélyesen üdvözölt egy csapat ember, akik üdítő úszással kezdték a napot. Fújt a szél, és a víz erősen fodrozódott. Nem mentem be. Gyáva!

Két nappal később újra kimentem a partra. A víz még hullámosabb volt, mégis elhatároztam, hogy úszom egyet.

Ahogy a vizet néztem, eszembe jutottak a tanítványok, amint halászcsónakjukban harcoltak a széllel, és Jézus, aki felébredve megdorgálta a szelet, és lecsendesítette a vihart. „És felkelvén megdorgálta a szelet, és mondta a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.” (Mk 4:39) Krisztus azt is elmondta nekik, hogy hittel hegyeket mozdíthatnak el (Mt 17:20).

Eltűnődtem, vajon lenne-e bátorságom kérni Istentől a víz lecsendesedését, hogy könnyebben úszhassam. A parton állva néztem, ahogy a hullámok megtörnek a homokon. Meg merem kérni az Urat, hogy csendesítse le a víz háborgását? Tudtam, hogy az óceán már legalább két hete ilyen erősen hullámzott. Azt is tudatosítottam magamban, hogy félek kimondani: „Istenem, csendesítsd le a vizet.” Féltem a következményektől. Ha a víz továbbra is viharos maradt volna, az azt jelentené, hogy nincs hitem? Ha lecsendesedett volna, akkor azt hogy értelmezném?

Rádöbbentem, hogy bár hiszek Istenben, a szívem mélyén félek, hogy Jeremiás 29:11 ígérete nem vonatkozik rám, hanem másokra, a sokkal lelkibb emberekre. Lehet, a menny ígéretei azért nem vonatkoznak rám, mert nem vagyok elég jó. Intellektuálisabb pillanataimban tudom, hogy ez nem a megfelelő gondolkodásmód. Mert Ő megmondta, hogy számára minden ember fontos, és Fia mindenkiért meghalt. Senki nem kivétel. Ne kételkedjünk hát Istenben.

Jean Arthur