Isten a férjemet használta fel nézőpontom megváltoztatására

„Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te utaidban megismerd Őt; akkor Ő igazgatja a te utaidat.” (Példabeszédek 3:5–6)

2007-ben mentem nyugdíjba az egyetemről, ahol 26 évig tanítottam, és elhatároztam, hogy leírom, milyen csodálatosan jó volt hozzám Isten, milyen fantasztikus  volt ez az utazás. Számos eset jut eszembe, amikor az Úr közbelépett az életemben, számtalanszor megmentette a családomat és engem. Gyakran megálltam, és feltettem a kérdést: „Istenem, te megtetted ezt az én bűnös személyemért?” Igen. Megtette. Én pedig élő bizonyíték vagyok rá, hogy milyen elképesztően csodálatos Istent szolgálok. Megírtam a könyvemet, a kéziratot elküldtem a kiadónak, és ők jóváhagyták a publikálást. Alig vártam már, hogy én is kapjak belőle egy példányt. Amikor végre megkaptam, csalódottan tapasztaltam, hogy az egyik kétszavas javításomat elfelejtették bevezetni. Nemcsak csalódott, hanem mérges is lettem, mert ez késleltette a könyv kinyomtatását, és nem tudtam betartani a megrendelési határidőt. Leültem tehát a számítógép elé, és elkezdtem levélben megfogalmazni panaszaimat a szerkesztőnek. Időközben odajött a férjem, elvette a könyvet, és újra kiment a szobából. Néhány perccel később a következő kérdéssel tért vissza: „Mondhatok valamit? Annyi év munkája áll ebben a könyvben, amely mostanáig csak kézirat volt. Most először látod könyv formájában. Gratulálok!” Mélyen érintettek a szavai, és a hozzáállásom azonnal megváltozott. Alázatosan válaszoltam neki: „Köszönöm a bölcsességedet.”

Azonnal újrafogalmaztam a még el nem küldött levelet. Végül is keresztény nőként Istent kell képviselnem, és nemcsak azáltal, amit a könyvben leírtam, hanem teljes szemléletmódom és magatartásom által is. Megköszöntem Istennek, hogy Ő felhasználta a férjemet az én nézőpontom megváltoztatására.

Szeretném azt mondani, hogy ezután már minden rendben volt, de sajnos nem tehetem. Mégis megláttam a menny vezetését és irányítását az életemben. Világossá tette előttem, hogy a könyv nem rólam szól, hanem arról, Ő hogyan használja ezt fel az élet útján haladó többi utas számára bizonyságul, hogy ők is tiszteljék és dicsőítsék Őt. Hálás vagyok a feltétel nélküli szeretetéért, a meg nem érdemelt kiváltságokért, hűségéért és csodálatos kegyelméért.

Shirley C. Iheanacho