Szeressük a szerethetetleneket

„Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.” (Máté 5:44)

„Gyűlöllek” – írta le több mint százszor arra az aprócska papírra, amit nekem adott. Elképedve meredtem a lapra. Egy ostoba vitánk volt az osztályban, ami ezt a helyzetet váltotta ki közöttünk. Mindketten tizedikes fiatalok voltunk. Otthon megmutattam a lapot édesanyámnak, és megkérdeztem: „Mi a véleményed erről?”

Anyukám mosolyogva válaszolt: „Soha ne az irántunk való magatartásuk szerint viszonyuljunk az emberekhez. Egyszerűen csak feltétel nélkül szeressük őket.” Követtem a tanácsát, bár az elején nagyon nehéz volt. Először megosztottam az ebédemet a haragos osztálytársammal, majd a szeretet és a kedvesség apró gesztusaival halmoztam el. Engem is meglepett szerény erőfeszítésem eredménye. Korábbi „ellenségemmel” a legjobb barátok lettünk. Miután 25 év távollét után újra találkoztunk, nagyra értékeltünk minden együtt töltött percet.

Mi lett volna, ha nem követem édesanyám tanácsát, és megengedem, hogy a keserűség gyökeret verjen a szívemben? Fizikailag, mentálisan és lelkileg is megsérültem volna.

Drága Jézus, örökre hálásak vagyunk a te csodálatos kegyelmedért. Köszönjük, hogy a legsötétebb pillanatainkban is szeretsz bennünket. Segíts szavakban és tettekben is megmutatni a te szeretetedet ma embertársainknak, szomszédainknak. 

Esther Synthia Murali