2020. február 28., péntek
Február 28. - Isten időben válaszol imánkra
„És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam.” – Ésa 65:24
Fiatalabb lányunk, Amy, egy barátjával Dél-Afrikába utazott. Olyasmire készültek, amibe én nem egyeztem bele, ezért nagyon féltem és aggódtam, mindvégig elleneztem ezt az utat. Bungee jumpingolni akartak egy hídról. Tulajdonképpen ez volt a legmagasabb ilyen jellegű ugrás a világon. El nem tudtam képzelni, miért tetszene ez bárkinek, de ők nagyon határozottak voltak.
Egy reggel Amy bungee jumpingjának gondolatával ébredtem. Nem tudtam, mikor akarják kivitelezni az ugrást. Mindezek ellenére, imádkozni kezdtem testi épségükért. A férjemmel együtt hajnali öt óra körül ébredtünk, és nemsokára kaptunk egy üzenetet az ő telefonjára. Csak ennyit írt: „A bungee jumping sikeresen lezajlott.” Milyen hálásak voltunk! Amikor kiszámoltam a Colorado és Dél-Afrika közötti időeltolódást, rádöbbentem, hogy már az én imám előtt véghezvitték az ugrást. Eszembe jutott a mai alapszöveg. „És mielőtt kiáltanának, én felelek.”
Néhány évvel ezelőtt aggódtam egyik gyermekem bizonyos tevékenységei miatt. Egy átvirrasztott éjszaka után korán felkeltem és átmentem a férjem irodájába, a reggeli áhítatra. Túlságosan aggódtam, nem tudtam az olvasásra figyelni, így egyszerűen csak imádkoztam. Kértem Istent, hogy maradjon velem, és adjon erőt, mert másképp nem tudok helytállni a nap folyamán. Amikor felnyitottam a szemem, és a kinyitott Bibliára néztem, mindent homályosan láttam, kivéve egy szöveget, amely kristálytisztán tündökölt. Ha vigaszt kerestem volna, a Zsoltárokat vagy az Újszövetséget lapoztam volna fel. Ez a szöveg 2Móz 33:14 volt: „És monda: Az én orcám menjen-é veletek, hogy megnyugtassalak?”
Ennél megnyugtatóbbat nem is hallhattam volna. Tudtam, hogy Isten meghallgatta imámat, és válaszolt rá jelenlétével és erejével. Az elkövetkező hónapokban megnyugvást adott a szívembe, és minden csodálatosan megoldódott.
Eszembe jutott, mit üzent Isten Ézsaiás által: „Menj el, és mondd Ezékiásnak: Így szól az Úr, Dávidnak, atyádnak Istene: Hallottam imádságodat, láttam könnyeidet.” Isten hall, lát és válaszol. Nem mindig azonnal, de mindig a megfelelő időben. Milyen csodálatos, hatalmas Isten!
Sharon Oster