2020. november 19., csütörtök
Geraldine
„Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vigasztalásnak Istene, Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.” – 2Kor 1:3-4
Fiatal nőként kétségbeesett szükségem lett volna egy mentorra. Lelki szemeimmel egy ötven év körüli, más nemzetiségű, szívélyes, bölcs, tapasztalt és együtt érző nőnek képzeltem el őt. Időnként magamban Geraldine-nak neveztem. Elmondtam volna neki személyes drámáimat, kavargó érzelmeimet, félelmeimet, reménytelen gondolataimat. Ő együtt érzően nézett volna rám, és kedvesen tanácsolt volna. Áldott lett volna, mert segített nekem, én áldott, mert a segítségét élvezhettem. Megöleltük volna egymást. Csodálatos lett volna. Mégsem jelent meg egy ilyen mentor az életemben, így egyedül harcoltam végig fiatal felnőtt éveimet ezzel az űrrel a lelkemben.
Amikor két lányom kirepült a családi fészekből, elhatároztam, hogy visszatérek az iskolapadba, és tanácsadói diplomát szerzek. Saját, ez irányú szükségletem ellenére mindig előszeretettel hallgattam mások történeteit, akik szintén tanácsadóra vágytak. – Lehet, karriert csinálok ebből – gondoltam. – Azt hiszem, van képességem erre. – Három évvel később megnyitottam a saját tanácsadói rendelőmet, amely ma is kiválóan működik.
Már pályafutásom kezdetén a bennem élő szükségben levő nő, aki soha nem kapott megfelelő tanácsot – az elveszett belső gyermek – végre megnyugvást talált. Nem vagyok olyan, amilyennek saját mentoromat képzeltem, de önmagamat adom, és naponta vagyok mások Geraldine-ja.
Csodálatos lenne, ha mindenkinek volna egy bizalmas tanácsosa. De sajnos, nagyon kevés mentor van. Ezért a rendelőmben nemcsak tanácsadásra szorítkozom, hanem kiképzéseket is tartok. Szeretnék segíteni az embereknek, hogy a maguk során ők is segíthessenek másokon. Szeretném megtöbbszörözni a tanácsadók, az életvezetők, a mentorok és a tanítványok számát körülöttem. Hiszem, hogy Isten betölti ezt az űrt. Ő sokszor azt kéri, hogy pontosan azt adjuk, amiért mi is sóvárgunk.
Jennifer Jill Schwirzer