Január 13. - Túl hamar érkezett a busz

„Mert én tudom az én gondolatimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek.” – Jer 29:11

A napokban nagyon igyekeztem időben elvégezni a munkámat, hogy pontban ötkor elindulhassak és elérjem a buszt. Egész nap egy kicsit gyorsabban dolgoztam, hogy ne a munkaidő végén kapkodjak. Végül sikerült időben elkészül nöm mindennel, összecsomagoltam a táskámat, és repültem is lefelé a lépcsőn, ki az épületből.

A busz várható érkezése előtt egy perccel értem a megállóba. Legnagyobb megdöbbenésemre a busz éppen akkor tűnt el a kanyarban. Kimondhatatlanul csalódott voltam. Annyira igyekeztem aznap. Még az ebédidőmet is lerövidítettem, hogy pontban ötkor kiléphessek a kapun. És valóban sikerült, időben ott voltam. Azonban minden erőfeszítésem hiábavalónak bizonyult.

Természetesen akkor is tudtam, hogy ez nem olyan nagy tragédia. Végül is kevesebb, mint félóra múlva jön a következő busz, mégis rosszulesett, hogy igyekezetem ellenére nem tudtam megfelelni saját elvárásaimnak, terveimnek.

Elképzelhetitek, mennyire meglepődtem, amikor három perccel később már be is kanyarodott a megállóba a következő autóbusz. Az első nem korábban ment el, hanem későn jött, annyira, hogy összetévesztettem azzal, amire vártam. Ebből kifolyólag sokan várakoztak minden megállóban, és mind felszálltak arra a buszra, ami előttem ment el, így ami most érkezett, gyakorlatilag teljesen üres volt. Sokkal kellemesebb utazás volt, mintha felgyúródtam volna a sok emberrel együtt az előző járatra.

Hazafelé menet azon gondolkodtam, hogy Isten előre tudta a megfelelő busz érkezését. Visszagondolva életemre, látom, hogy Ő mindent sokkal jobban eltervezett és megoldott, mint amire valaha is gondoltam. Biztos vagyok ebben. Mégis milyen sokszor bosszankodom azért, hogy a dolgok nem az én terveim szerint alakulnak.

Megköszöntem Istennek, hogy ilyen kedvesen emlékeztetett az Ő vezetésére és gondoskodására, melyet mind a kicsi, mind a nagy dolgokban tapasztalok. Elhatároztam, hogy ezután sokkal jobban bízok Benne és az Ő terveiben.

Te is így gondolod? Az Ő tervei mindig a legjobbak.

Julie Bocock-Bliss